Országnevek törökül
Az Országnevek törökül című bejegyzés a 300. bejegyzés a Webnyelv oldalon! 2017. augusztus 7-én jelent meg, Kriseff (hristfor@inbox.ru) írta.
–
Országok, nemzetiségek és nyelvek
Ülkeler, milliyetler ve diller
–
–
Ebben a fejezetben számos érdekességet tárunk fel, többnyire a török nyelvről, de ezzel együtt más nyelv is szóba kerül, egyrészt a példák és hivatkozások végett, másrészt mert Magyarországon idegen nyelvként tanult nyelvek kb 90%-ban az indo-európai eredetűek, azokat jobban ismerik az emberek. Egy kis ismertető következik (hogy vannak az országnevek törökül), azután a legnépszerűbb vagy legtöbbet használt nemzetneveket láthatjuk.
–
Országok:
Az -istan végződés eredete: ez valójában indo-európai nyelvekből származik (ennél is pontosabban az indo-iráni ágból), melynek jelentése hon, föld. Egészen visszavezethető a legősibb indo-európai nyelvre, a szanszkrit nyelvre (स्थान; sthā́na), ahol ez a kifejezés a fennállás létét jelenti. Egyesek az indo-európai nyelvcsalád más ágával is tudnak párhuzamot vonni erre a kifejezésre: például az angol state (állam), vagy latin stāre (állni) kifejezéssel (és a latinból kifolyólag a legtöbb új-latin nyelvre is). A germán nyelveknél is felbukkan egy hasonló kifejezési forma, ez a -land (föld) végződés. (angol: England, Scotland, Netherlands, Switzerland, Finland, Ireland, Iceland, Thailand, stb… német: Deutschland, England, Griechenland, Russland, stb… dán: Holland, Irland, Letland, Grækenland, Grønland stb…)
A török nyelv nem az indo-európai nyelvcsalád része, ám mégis használja ezt a végződést egyes országoknál. Mivel a török nyelv elődje, az oszmán nyelv volt, és az rengeteg arab és perzsa szót tartalmazott, így a perzsa nyelvből vették át az -istan végződést, és országokat ezzel az utótaggal láttak el.
A magyarban az -ország végződéssel vethető egybe.
–
Nemzetiségek:
A nemzetiségek neve háromféle formában fordulhat elő:
– vagy az országnév rövidített alakjával
Almanya » Alman
Németország » német
– vagy a teljes országnév meghagyásával a -lı/li/lu/lü toldalékkal (ez a magyarban az -i toldalékkal felel meg); ezt minden országnévre lehet használni, de vannak olyan nemzetnevek, melyeknek nincs külön önálló alakja, akkor csak ezzel lehet képezni
Çin » Çinli
Kína » kínai
– vagy eltér a országnév a nemzetiség nevével (nem a fenti két „szabályba” tartozik)
– részlegesen tér el:
İngiltere » İngiliz
Anglia » angol
– teljesen eltér:
Polonya » Leh
Lengyelorszég » lengyel
–
Nyelvnevek:
A nyelvnevek a nemzetiségnevekből képezhető kétféle módon:
– vagy a -ca/ce toldalékkal képezve (ilyenkor -ul/ül-t is jelenthet):
Rus » Rusça
orosz » orosz nyelv/oroszul
– vagy birtokos szerkezettel a „dil” (nyelv) szóval
Rus » Rus dili
orosz » orosz nyelv
–
Ahol a nemzetiség oszlopban ki van húzva a hely, ott az azt jelenti, hogy a nemzetiségnek nincs külön neve, az országnévből képzett -lı/li/lu/lü toldalékkal kell képezni (Pl.: osztrák – Avusturyalı). Valójában ez minden országra érvényes lehet, de néha erőltetett: (Pl.: Macaristanlı – magyarországi; Hollandalı – hollandiai).
| Magyarul: | Ország: | Nemzetiség: | Nyelv: | |
| Európából kiindulva a legnépszerűbb/leggyakoribb országok (kivéve az -istan végűek): | ||||
 .  |
Egyesült Királyság: Nagy-Britannia: Anglia: |
Birleşik Krallık Büyük Britanya İngiltere |
. İngiliz |
İngilizce . İngiliz İngilizcesi |
 |
Franciaország: | Fransa | Fransız | Fransızca |
 |
Németország: | Almanya | Alman | Almanca |
 |
Olaszország: | İtalya | İtalyan | İtalyanca |
 |
Spanyolország: | İspanya | İspanyol | İspanyolca |
 |
Portugália: | Portekiz | – | Portekizce |
 |
Hollandia: | Hollanda | Flemenk | Flemenkçe |
 |
Ausztria: | Avusturya | – | (Almanca) |
 |
Dánia: | Danimarka | Dan | Danca |
 |
Svédország: | İsveç | – | İsveççe |
 |
Norvégia: | Norveç | – | Norveççe |
 |
Finnország: | Finlandiya | Fin / Finli | Fince |
 |
Csehország: | Çekya | Çek | Çekçe |
 |
Lengyelország: | Polonya | Leh | Lehçe |
 |
Lettország: | Letonya | Leton | Letonca |
 |
Litvánia: | Litvanya | Litvan | Litvanca |
| Észtország: | Estonya | Eston | Estonca | |
 |
Oroszország: | Rusya | Rus | Rusça |
 |
Románia: | Romanya | Rumen | Rumence |
 |
Albánia: | Arnavutluk | Arnavut | Arnavutça |
 |
Törökország: | Türkiye | Türk | Türkçe |
 |
Izrael: | İsrail | – | İbranice |
 |
Egyiptom: | Mısır | – | Arapça |
 |
Irán (Perzsia): | İran (Persya) | Fars | Farsça |
 |
Kína: | Çin | – | Çince |
 |
Japán: | Japonya | Japon | Japonca |
 |
Dél-Korea: | Güney Kore | – | Korece |
| Mexikó: | Meksika | – | (İspanyolca) | |
  |
Amerikai Egyesült Államok: | Amerika Birleşik Devletleri | (Amerikalı) | Amerikan İngilizcesi |
 |
Brazília: | Brezilya | – | (Portekizce) |
| -istan végű országok (ábécésorrendben): | ||||
 |
Afganisztán: | Afganistan | Afgan | Darice, Peştuca |
 |
Bulgária: | Bulgaristan | Bulgar | Bulgarca |
 |
Grúzia: | Gürcistan | Gürcü | Gürcüce |
 |
Görögország: | Yunanistan | Yunan | Yunanca |
 |
Horvátország: | Hırvatistan | Hırvat | Hırvatça |
 |
India: | Hindistan | Hint / Hintli | Hintçe |
 |
Kazahsztán: | Kazakistan | Kazak | Kazakça |
 |
Kirgizisztán: | Kırgızistan | Kırgız | Kırgızca |
 |
Magyarország: | Macaristan | Macar | Macarca |
 |
Mongólia | Moğolistan | Moğol | Moğolca |
 |
Örményország: | Ermenistan | Ermeni | Ermenice |
 |
Pakisztán: | Pakistan | Urdu | Urduca |
 |
Szaúd-Arábia: | Suudi Arabistan | Arap | Arapça |
 |
Szerbia: | Sırbistan | Sırp | Sırpça |
 |
Tadzsikisztán: | Tacikistan | Tacik | Tacikçe |
 |
Türkmenisztán: | Türkmenistan | Türkmen | Türkmence |
 |
Üzbegisztán: | Özbekistan | Özbek | Özbekçe |
Érdekesség: Görögország neve a legtöbb európai nyelvben hasonlít egymásra (Greece, Griechenland, Grecia, Grèce stb…). Ez azért van, mert ezek a nyelvek az ókori romai birodalom idején nevezték el a rómaiak a görög lakta területet Graecia-nak. A törökben ez viszont nem arról kapta a nevét, de van köze a görög népekhez: egész pontosan a jónokról nevezték el őket, abból van a Yunan és Yunanistan elnevezés.
–
–
Pár kifejezés, ami hasznos lehet, ha Törökországban járunk (vagy épp itthon vagyunk, de törökökkel kell beszélnünk).
| Nerelisin? Hová vagy valósi? |
_____-(y)I°m. (pl.: Macarım.) _____ vagyok. (pl.: Magyar vagyok.) – 1_____-lI°yI°m. (pl.: Macaristan’lıyım.) 1_____-i vagyok. (pl.: Magyarországi vagyok.) |
| Nereden geldin? Honnan jöttél? |
1_____-D°A°n geldim. (pl.: Macaristan’dan geldim.) 1_____-ból/ből jöttem. (pl.: Magyarországról jöttem.) |
| *Hangi (yabancı) dilleri konuşuyorsun? Milyen (idegen)nyelveken beszélsz? |
_____-C°A° konuşuyorum. (pl.: İngilizce konuşuyorum.) _____-ul/ül beszélek. (pl.: Angolul beszélek.) – _____-C°A° biliyorum. (pl.: Fransızca biliyorum.) Tudok _____-ul/ül. (pl.: Tudok franciául.) |
| *Hangi ülkelere daha önce gittin? Milyen országokban voltál eddig? |
1_____-D°A° bulundum. (pl.: Avusturya’da bulundum.) Voltam már 1_____-ban/ben. (pl.: Voltam már Ausztriában.) – Zaten 1_____-(y)I° gezdim. (pl.: Zaten İtalya’yı gezdim.) Már utaztam 1_____-ba/be. (pl.: Már utaztam Olaszországba.) |
|
*Figyelj! A hangi szó szerint azt jelenti, hogy melyik de a törökök nem használják ilyenre a milyen-t (kicsit máshogy mondják mint mi, de magyarban ugyanúgy is megállja a helyét: melyik/milyen idegennyelveket; melyik/milyen országokat, stb…) |
1az 1-essel jelölt országnevek helyett lehet városnevet is mondani, ha szűkíteni akarjuk a kört: Budapeşte’liyim. Budapesti vagyok. Budapeşte’den geldim. Budapestről jöttem. |
–
Linkek:
Turkish Basics – Names of Countries in Turkish – Országnevek törökül 1.
101languages – Country Names in Turkish – Országnevek törökül 2.
