Helymeghatározás

Pozisyon ayrımcılığı

A török nyelvben a helymeghatározás kifejezésére külön szavakat használnak: ezeket a mutató névmásokból képzik. Először vizsgáljuk meg a mutató névmásokat (alany esetben):

bu ez
şu az [közeli]
o az [távoli]

Látjuk, hogy 3 is van, míg nekünk és a legtöbb nyelvben csak kettő. A két „az” között annyi csak a különbség, hogy a közeli (şu) az relatív közelséget jelent, például, ha rá tudunk mutatni az adott dologra, és/vagy közelinek érezzük. A távoli (o) pedig akkor használatos, ha vagy nagyon távol esik, vagy a beszéd pillanatában nem tudunk rámutatni a dologra, amire vonatkozik. Ennek mintájára fognak kialakulni a helyre mutató névmások is.

Azt kell tudni, hogy van a törökben egy ara szó, ami térben és időben is „köz”-t jelent (vagyis helyet). Ez kapcsolódik a névmáshoz, de az idő folyamán az első a hangzó kikopott belőle, majd egy toldalék járult ezek végére, attól függően, hogy milyen viszonyt akarunk a hellyel meghatározni. (A Ne? kérdőszónál az ara szó hangrendben hasonult, és lett belőle ere, de az ara-t tüntettem fel, mert az ere önmagában nem jelent semmit a török nyelvben.) Nézzünk pár esetet (itt „hely”-nek fordítom az ara szót a könnyebb érthetőség végett, de valójában „köz”-t jelent):

BURASI NERESİ? – MI EZ A HELY?

A Burası neresi? kérdés a köznyelvben leegyszerűsödött Burası ne?-re, de hivatalos közegben az előbbi a helyes. Ezt a kérdést akkor használjuk, ha helyre akarunk kérdezni. Válaszként pedig adhatunk bármit, ami helyet jelöl. Lehet az város, ország, (köz)terület, helyiség, terem, szoba, épület stb…

Orası neresi? Mi az a hely? (tükörfordításban: Az helye mi helye?)
Burası Ankara. Ez a hely Ankara.
Şurası havaalimanı. Az a hely a reptér.
Orası mutfak. Az a hely a konyha.

–

NEREDE? – HOL?

Magyarul a tükörfordítás elég furcsán hangzik, de rámutat arra, hogy hogyan is kell gondolkodni ezeknél a mutató névmásoknál. Ezt a legtöbb nyelvben külön szóval fejezik ki, hogy itt / ott, a török nyelv ezt is ezzel képzi.

Şimdi neredesin? Most hol vagy?
Burada bir sözlük var. Itt van egy szótár.
Anneannemler şurada oturuyor(lar). A nagymamámék ott laknak.
Dün akşam orada kalmadım. Tegnap este nem maradtam ott.

–

NEREDEN? – HONNAN? (MERRŐL?)

Hasonló a Nerede? esetéhez:

Nereden geldin? Honnan jöttél?
Buradan sana gittim. Innen mentem hozzád.
Filmi şuradan izlemek iyi olmaz. Onnan nem lesz jó nézni a filmet (pl. moziban).
Oradan bir bıçak aldım. Onnan vettem egy kést.

–

NEREYE? – HOVÁ? (MERRE?)

Szintén hasonló a Nerede? esetéhez:

Nereye gittin? Hová mentél?
İşten sonra buraya geldim. Munka után ide jöttem.
Şuraya gitmek istemiyor musun? Nem akarsz oda menni?
Çantalarını oraya taşıdılar. A táskáikat oda vitték.

–

NERELİ? – HOVÁ VALÓ(SI)?

Ezt megint nehéz kicsit lefordítani egyetlen szóval magyarul, de talán érthető, hogy miről van szó. A -lı / li / lu / lü egy melléknévképző, ami az adott dolognak a származására utal, jelen esetben a helyhatározó névmásokkal. Ennek használata nem annyira sűrűn fordul elő, de megeshet:

Nerelisiniz? Hová való(si)ak vagytok?
Buralıyım. Idevaló(si) vagyok. (szebb fordítás: Helyi vagyok.)
Benim ağabeyim şuralı. A bátyám odavalósi. (szebb: Onnan származik.)
Ama Mehmet kesinlikle oralı olmuyor. De Mehmet bizonyára nem odavalósi. (szebb: Nem onnan származik.)

– – – A bejegyzést Kriseff írta. – – –

Link a török helymeghatározás témával kapcsolatban:

Turkishexplained.com – Turkish Spatials: here and there (angol)