2020 ősz, első rész (szeptember, október)

2020 ősz

Középpontban a Brit-szigetek

2020 ősz elég jól indult. Latinoloquus jelentkezett, és azt mondta, mostanában az ír nyelvvel foglalkozik, és szívesen készítene hozzá magyarázatokat az oldalra. Természetesen nem voltam ellene.
Mindettől függetlenül már tervemben volt egy ideje, hogy a nyelvekhez ne csak nyelvtani magyarázatok legyenek az oldalon, hanem néhány információ a nyelvről és egy kis országismeret. Kriseff így is kezdte a török nyelvvel: először pár szót írt a török nyelvről magáról, hogy hol is helyezkedik el a világ nyelvei között, milyen eredetű szavak vannak a szókincsében, hol beszélik a nyelvet, stb. Ez ihletett meg engem, és már régebben elkezdtem az angol nyelvhez valami hasonlót összehozni, ami azonban félbemaradt. Mostanában valamiért újra előjött a fejemben ez, talán azért, mert van egy-két tanulóm, akik nyelvvizsgára készülnek, és ott sem baj, ha tudnak Angliáról, Amerikáról pár szót. Réges-régen angoltanárunk mondta, hogy érdemes tudni pár dolgot London nevezetességeiről és az Egyesült Királyság zászlajáról, mert ezeket akár nyelvvizsgán is kérdezhetik. Próbáltam főleg erre a két témára koncentrálni. Valamicskét írtam a bejegyzésbe Amerikáról is és Ausztráliáról is, de tényleg csak nagyon alap dolgokat. Érdekes, hogy egyetemen nekünk anglisztika szakon volt országismeret, de Ausztráliával nem foglalkoztunk, és sok tankönyv sem említi, viszont találkoztam olyan tankönyvvel, ahol még a kacsacsőrű emlős is előjött, ami aztán végképp nem tartozik a hétköznapi társalgás fontos szavai közé. Hasonlóan nem foglalkoztunk germanisztikán Liechtensteinnel, csak Németország, Ausztria és Svájc volt országismeret órán, de ezekről majd a német nyelvhez kapcsolódó posztomnál írok. Összességében kicsit nagy munka volt összeállítani ezt a bejegyzést, bár olyan nagyon sok információ nem került bele szerintem. Az indoeurópai nyelvekről is jó volt írni egy kicsit, talán hasznos lesz valakinek, hogy a nyelvek nevét magyarul és angolul is feltüntettem.
Vicces véletlen, hogy Latinoloquus elküldte a bevezetőt az ír nyelvről, és ő is hivatkozott anyagában a Brit-szigetekre. Készítettem egy térképet a Brit-szigetekről, és azt mindkét bejegyzésben fel tudtam használni. Latinoloquus is szólt pár szót az indoeurópai nyelvekről, de kevésbé részletezte a témát, mint én az angol nyelvvel kapcsolatban.

Olasz általános alany

Régen megvan már ez a bejegyzés az oldalon, mondhatni az elsők között került fel, mivel már régen elkészítettem egy összefoglalót egy tanulómnak az általános alanyról, és amikor elindult a Webnyelv, fel is tettem. A címoldalon is említem, hogy ez volt az egyik első bejegyzés az oldalon. Újra megmutattam egy tanulómnak, de hiányoztak belőle a feladatok, hogy gyakoroljunk is egy kicsit. Pótoltam is a hiányosságot. Próbálok arra törekedni, hogy ne mindig csak fordítási feladat legyen, az amúgy is állítólag elavult, bár sok tanulóm szerint nagyon jól lehet velük gyakorolni. Most mondatátalakítós feladatot állítottam össze.

A szenvedő szerkezet összehasonlítása néhány nyelvben

Nagyon hosszú évek óta foglalkoztatott a gondolat, hogy írjak egy posztot az angol és német szenvedő szerkezet összehasonlításáról. Úgy, hogy minden benne legyen: az angolban a segédige csak a to be lehet, a németben a werden, de néha a németben is a sein, amikor állapotot akarunk kifejezni. Aztán ott vannak az I was given, I was listened to -féle mondatok, ahol nem is a tárgyból lesz a szenvedő mondat alanya, hanem az indirekt ill. prepozíciós tárgyból, és ilyen szerkezet a németben nem alkotható. Viszont van a németben valami más, ami meg az angolban nincs, amikor minden eddigi logikát és szigorú szabályt felülmúlva egész egyszerűen eltűnik a mondatból az alany, mint a kámfor. Tervben volt, hogy mindezt összehasonlítom. Teltek, múltak az évek, talán el is felejtettem ezt, de valamiért eszembe jutott a szenvedő szerkezet, hogy az egy annyira érdekes dolog, kéne írni egy összehasonlítást arról, hogy melyik nyelvben mi a segédigéje. Előrángattam hát a hat kedvenc nyelvemet (angol, német, olasz, francia, spanyol, holland), és nekiláttam a témának. Közben kiderült, jobb lenne akkor már az egész szenvedő szerkezetet összehasonlítani, nem csak a segédigét. Így aztán jól elmélyedtem a témában. Hat nyelv szenvedő szerkezete, de igazából az angol és a német az ezek közül, melyekben viszonylag sok sajátos szabály van. Az angol az indirekt és a prepozíciós tárgy miatt, hogy ezek is válhatnak a szenvedő mondat alanyává, a német pedig azért, mert a nem tárgyas igéknek is lehet szenvedő alakja. Ez az egy-egy sajátosság az angol ill. német nyelvben eléggé egyedülálló. Valamennyire a holland is sajátos, mert az összetett igeidők szenvedő alakját a zijn segédigével képzi, az egyszerűekét pedig a worden-nel. Eddig túl sokat nem is foglalkoztam a holland szenvedő szerkezettel, de most, ahogy beleástam magam, kiderült, hogy a hollandok az olyan bonyolult szerkezeteket akarják ezzel elkerülni, mint a németben a Das Bier ist getrunken worden. Ettől a tanulók is mindig falnak mennek. Három igealak egymás mellett: ist getrunken worden, ráadásul a keretes szórend is megnehezíti ezt, arról nem is beszélve, hogy az egyébként geworden alak itt worden lesz, így garantáltan az összes tanuló kimenekül a teremből és átiratkozik kínai nyelvre, az ennél csak könnyebb lehet. A hollandok egész egyszerűen lehagyják a végéről a harmadik igealakot, ami a németben geworden lenne, de mégis worden. Nagy felüdülés volt ilyen kis érdekességekkel szembesülni, hogy a német miért is olyan nehéz, a holland meg miért olyan könnyű. Nyelvészeti szempontból nyilván nem célszerű könnyű és nehéz nyelvekről beszélni, mégis itt olyan jelenséggel van dolgunk, amit egyértelműen a hollandban talál könnyebbnek egy tanuló, akinek sem a holland, sem a német nem anyanyelve.
A spanyol szenvedő szerkezetben nem volt különösebb sajátosság, a kétféle igeszemléletnek megfelelően kétféle segédige (ser és estar) lehetséges, ezzel végük is van a bonyodalmaknak. Az talán nem tudatosul sokakban elsőre, hogy a német állapotot kifejező szenvedő szerkezetnek megfeleltethető a spanyol estar-os szerkezet, a Handlungspassivnak pedig a ser-es.
Az olaszban a venire és andare igével alkotott szenvedő szerkezet volt még egyedi, bár utóbbinak a németben is van megfelelője, ott a gehören igét használják ilyenre. A gehören-es szenvedő szerkezetről én egyébként nem is hallottam gimnáziumi tanulmányaim alatt, sem az Adressatenpassivról, ezt csak egyetemen tanultuk. A francia nyelvről pedig éppen hogy csak ejtettem pár mondatot, annyira nincs semmi extra a szenvedő szerkezetében. Egész egyszerűen mindig a létigét használják.
Gondolkoztam, hogy még esetleg ejtek pár szót a svédről is. Igaz, a holland szenvedő szerkezetre sem emlékeztem már, kicsit új volt nekem, annak ellenére, hogy jó sok éve foglalkozom a hollanddal. Tényleg jó lenne legalább ennek a hat nyelvnek a nyelvtanát oda-vissza vágni kívülről, talán egyszer utolérem magam. Remélem, senki nem veszi teljesen komolyan, amit a bejegyzés elején írtam, hogy érdemes a bejegyzéshez 5-10 év múlva is visszanézni, hátha más nyelvek szenvedő szerkezete is bekerül az összehasonlító elemzésbe. Bár, ki tudja, még igaz is lehet. Nem vennék mérget arra, hogy a portugálban is teljesen úgy van a szenvedő szerkezet, mint a spanyolban, de akár még ez igaz is lehet.

A cseh jelen idő

Hajóslány már jó pár hónapja elküldte nekem az anyagot a cseh jelen időről. Én sem tudom, miért nem tettem fel egyből. A Windows asztalomon ott virított azóta a word dokumentum, amit küldött. Éppen az asztalomat nézegettem, mit lehetne róla törölni, mert alig van már rajta hely. Ekkor láttam meg ezt a fájlt, és gondoltam egyet, és elkészítettem belőle a bejegyzést. Hajóslány egyik problémája, hogy nem nagyon tudja a cseh nyelvet gyakorolni. Nem igazán találni embereket, akikkel beszélni lehetne ezen a nyelven, és tananyagból, gyakorló feladatokból sincs nagy bőség a neten. Ezért is mondtam anno, hogy ha van kedve, ahogy ismétel, készíthet belőle anyagot is az oldalra. Így lett meg az anyag a jelen időről. Reméljük, nem vette kedvét, hogy ilyen soká raktam fel, és folytatni fogja a munkát.

Probléma volt a weboldallal

Hála Istennek nagyon ritkán adódik a weboldallal probléma. 2018 augusztusa óta új szerveren van az oldal, de előtte sem gyakran akadt probléma, azóta még kevésbé. Október közepe felé egyszer csak láttam, hogy a menük nem működnek. Kicsit nehezen értem el MrPrise-t, akinek a szerverén az oldal van, ezért 1-2 napig eltartott a probléma. Ő azonnal helyreállította. A legnagyobb probléma az volt, hogy először azon az emailen kerestem MrPrise-t, amelyiket ritkán néz.
Volt, aki emailt is írt nekem, hogy nem működik jól az oldal, és kérdezte, mi lehet a probléma. Jó érzés, hogy ennyien használják az oldalt, és ha valami gond van vele, nekik is feltűnik.

Orosz jelen idő

Még valamikor 2017-ben Hajóslánnyal beszélgetés közben nagyon megtetszett az orosz jelen idő. Nagyon régen tanultam oroszt, ahogy a korombeliek általában. Rémlik ez-az ebből a nyelvből, de a pontos nyelvtani szabályok a legkevésbé. Rémlett, hogy az egyik ige végén ilyen ragok vannak, a másik ige végén amolyan ragok, de fogalmam sem volt, miért. Így aztán nagyon megörültem, amikor lehullt a lepel arról, hogy valójában két igeragozási csoport van. Emlékeim szerint mi régen az 1. csoportot sulykoltuk inkább, és a 2. csoporttal kapcsolatban valamiért az maradt meg, hogy ez ritkábban fordul elő. Szóval, még 2017-ben elkezdtem írni egy bejegyzést az orosz jelen idejű ragozásról, megörülve a két igeragozási csoportnak. Közben előkerültek a rendhagyó igék, és kiderült, azokat is lehet csoportosítani, amire nem is gondoltam volna. Félkésznek éreztem volna a bejegyzést, ha nem mélyedek el a rendhagyó igék fajtáiban. Ez azonban kicsit ijesztő volt elsőre, utána meg nem volt hozzájuk kedvem. Végül pedig, éppen hogy csak sikerült összekaparni a weboldalt a kis nüansznyi problémából, rögtön fejest ugrottam a félkész oroszos bejegyzésbe és befejeztem. Hogy miért pont ez a bejegyzés jött elő, és miért pont most? Rejtély. Szinte sosem értem, miért pont azzal kezdek foglalkozni, amivel. Éppen nézegettem, mi az, ami még félkészen ott lapul, és valamiért ez a bejegyzés megragadta a figyelmem. Én pedig a billentyűzetet és az egeret ragadtam meg, valamint az alkalmat, és hirtelen befejeztem, amit pár éve félkészen hagytam.

A latin szenvedő szerkezet

Latinoloquus, látva a szenvedő szerkezet összehasonlításáról szóló bejegyzésem, ihletet kapott, és megírta a latin szenvedő szerkezetről szóló bejegyzést. Igazi velős, nyelvészeti téma. Még a diatézis fogalmát is megemlíti benne, ami már nekem csak halványan rémlik, pedig olasz szakon szigorlati tétel is volt. Talán akkor sem teljesen értettem, miért van szükség külön a diatézis kategóriájára. Halványan annyi rémlett belőle, hogy az egész azzal függ össze szorosan, hogy az ige tárgyas-e vagy sem, és a visszaható igék sem semlegesek diatézis szempontjából. Emlékszem, évfolyamtársaimnak a réme volt az Il campo semantico della diatesi című szigorlati tétel. Érdekes, hogy a szenvedő ige milyen sok mindent ki tudhat fejezni, és az sem mindegy, a hajó elsüllyed, valaki elsüllyeszti, esetleg valami malőr folytán saját magát süllyeszti el. A neten keresgélve érdekes azt is megtudni, hogy a diatézis nem csak nyelvészeti fogalom. Bár magyar nyelven nem írnak róla a Wikipédián, az olasz Wikipédia megemlíti a nyelvészeti használata mellett azt is, hogy diatézis létezik az orvostudományban is.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!