Toldalékolás a törökben, a ragok fajtái

A török toldalékolás

Türk ekleri

A török toldalékolás szokatlan azoknak, akik angolt, németet és hasonló idegen nyelveket tanultak. Bár a magyarban is megvan a jelenség, hogy a toldalék hasonul a szótőhöz, és a toldalék magánhangzói is a szótő magánhangzóihoz illeszkednek. A -ban, -ben ragot a ház szóhoz téve úgy mondjuk, hogy „házban”, de a tévé szóhoz téve már úgy, hogy „tévében”. A -vá, -vé toldalék „v” hangja a tő végződéséhez hasonul, pl. nagy + vá = naggyá.

A magánhangzók változása a toldalékokban:

A török dallamos nyelv, de nem olyan módon, mint pl. az olasz. A török a hangharmóniában fejezi ki „dallamosságát”:

A magánhangzók hangrend szerint (mint a magyarban) két csoportra oszthatók:

Mély hangrendű magánhangzók: A I O U
Magas hangrendű magánhangzók: E İ Ö Ü

Török toldalékolás

A török magánhangzók – török toldalékolás

Ez azért fontos, mert a toldalékok e szabály szerint illeszkednek a szóhoz (hasonlóan a magyarhoz): háromféle toldaléktípus van: egy-, két- és négyalakú toldalékok. Ez hangrend szerinti hasonulás. (Ha azt vesszük, van hat alakú toldalék is, de ez nem teljesen pontos, mert ez csak bizonyos szavaknál következik be egy bizonyos toldaléknál).

EGYALAKÚ TOLDALÉK: nincs jelölése, mivel hangrendtől függetlenül a toldalék egy alakban fordul csak elő (pl.: -ken, -ç, -ki).

KÉTALAKÚ TOLDALÉK: ez a toldaléktípus a szó hangrendjéhez igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében a/e hangváltozást jelent. Jelölése: . Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:

  • mély hangrendű, akkor a toldalék A hangzóval hasonul
  • magas hangrendű, akkor a toldalék E hangzóval hasonul

Röviden és áttekinthetően a lényeg:

a, ı, o, u hangok után » A e, i, ö, ü hangok után » E


NÉGYALAKÚ TOLDALÉK: ez a toldaléktípus a szó hangrendjén felül a képzés módjához is igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében ı/i/u/ü hangváltozást jelent. Jelölése: . Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:

  • mély hangrendű, és ajakréses, akkor a toldalék I hangzóval illeszkedik
  • mély hangrendű, és ajakkerekítéses, akkor a toldalék U hangzóval illeszkedik
  • magas hangrendű, és ajakréses, akkor a toldalék İ hangzóval illeszkedik
  • magas hangrendű, és ajakkerekítéses, akkor a toldalék Ü hangzóval illeszkedik

Röviden és áttekinthetően a lényeg:

a, ı hangok után » I o, u hangok után » U e, i hangok után » İ ö, ü hangok után » Ü

Vannak rendhagyó szavak, melyek fonetikai okoknál fogva nem követik ezt a szabályrendszert. Ezek a szavak mindegyike jövevényszó; a török szavak mind szabályosak maradnak ehhez. Ezeket a szavakat a rendhagyó többesszámnál találod.

A mássalhangzók változása a toldalékokban:

A mássalhangzókat zöngésség szerint is megkülönböztethetjük egymástól. Kétféle mássalhangzó-törvény létezik ezek alapján:

Zöngés b c d g/ğ j l m n r v y z  
Zöngétlen p ç t k ş         f   s h

1. Zöngésség szerinti hasonulás: vannak olyan toldalékok, melyek kezdő mássalhangzója hasonul a szóhoz, ha zöngétlen mássalhangzó után kerül. Ezek a toldalékok d, g, c betűvel kezdődnek. Azonban ha magánhangzó után jön, akkor a zöngés megfelelőjét kell odailleszteni, mivel az számít alapnak (pl.: -da/de; -gan/gen; -dı/di/du/dü; -ca/ce…): jelölésük:

d » t çalış + -dı/di/du/dü » çalıştı
dolgozik + -t/tt » dolgozott
Bu akşam çok çalıştı.
Ma este sokat dolgozott.
c » ç Türk + -ca/ce » Türkçe
török + -ul/ül » törökül
Türkçe bilmiyorum.
Nem tudok törökül.
g » k konuş + -gan/gen » konuşkan
beszéd + -os/es/ös » beszédes
Ablam çok konuşkan değil.
A nővérem nem nagyon beszédes.

2. Vannak olyan szavak, melyeknek meg az utolsó betűje ha p, ç, t, k, nk valamelyikére végződik, zöngéssé válik (b, c, d, ğ, ng). Ez csak a magánhangzóval kezdődő toldalékok esetében lesz érvényes (még akkor is, ha maga a kötőhangja magánhangzó):

p » b kitap + -(y)a/e » kitaba
könyv + -ra/re » könyvre
Dilara kitaba bakıyor.
Dilara a könyvre néz.
ç » c ağaç + -(ı/i/u/ü)m » ağacım
fa + -om/em/öm » fám
Ön bahçede olan ağacım çok büyük.
Az elülső kertben lévő fám nagyon nagy.
t » d dört + -ıncı/inci/uncu/üncü » dördüncü
négy + -dik » negyedik
Öğrenci işleri dördüncü katta.
A tanulmányi osztály a negyedik emeleten van.
k » ğ köpek + -(s)ı/i/u/ü » köpeği
kutya + -ja/je » kutyája
Arkadaşımın köpeği saldırgan.
A barátom kutyája agresszív.
nk » ng renk + -(s)ı/i/u/ü » rengi
szín + -ja/je » színe
Asena’nın çantasının rengi yeşil.
Asena táskájának a színe zöld.

Mint az utolsó két példából látható, a k zöngés párja a lágy ğ, az nk viszont normál ng-re fog végződni. A legtöbb kivételt e szabály alól a jövevényszavak és az egy szótagú szavak alkotják (de aközött is vannak kivételek, melyekre mégis érvényesül a szabály).
Ez utóbbi kettő mássalhangzó törvényre részletesen kitérünk a toldalékoknál (más fejezeteknél).

A zöngésségről bővebben: Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók? A zöngésség jelentősége

Összefoglalva – A toldalékok jelölése:

A fentebb említett hasonulások és hangváltozások nagyon kevés kivétellel térnek csak el a szabályuktól. A változó hangzókat a toldalékban szereplő mássalhangzóval és magánhangzók esetében a fentebb említett nagybetűk mellett elhelyezett fok jellel szokták jelölni. A könnyedség végett én pirossal jelölöm a magánhangzóbeli változást, és kékkel a mássalhangzókat. A változatlan hangzók maradnak kis betűvel feketén leírva.
Vannak olyan toldalékok, melyeknek nincs jelölése (vagyis nem látszik meg a szón), de valamit akkor is közöl, hisz hiányával jelöl valamit. (Például ilyen a magyarban az E/3 személyrag – ő megy|; én megy|ek.) A törökben például ugyanez a toldalék “zérómorfémás”, vagyis úgy jelöl valamit, hogy nincs jelölve a szón, de például a felszólító mód jele is zérómorfémás. A zérómorfémáról magyarul itt olvashatsz többet, ha nem lett világos egészen: https://hu.wikipedia.org/wiki/Z%C3%A9r%C3%B3_morf%C3%A9ma

Jelölés: Milyen helyzetben, minek alapján:
a
e
mély hangrend esetében
magas hangrend esetében
ı
i
u
ü
mély hangrend és ajakrés esetében
magas hangrend és ajakrés esetében
mély hangrend és ajakkerekítés esetében
magas hangrend és ajakkerekítés esetében
d
t
minden más esetben, ami nem a lentire érvényesül
zöngétlen mássalhangzó után
c
ç
minden más esetben, ami nem a lentire érvényesül
zöngétlen mássalhangzó után
g
k
minden más esetben, ami nem a lentire érvényesül
zöngétlen mássalhangzó után

A toldalék előtt szerepelhetnek kötőhangok: ezek lehetnek magánhangzók és mássalhangzók is egyaránt (törökül: yardımcı ünlü/ünsüz = segéd-magánhangzó/-mássalhangzó szó szerint). Hogy mikor kell alkalmaznunk őket, a szabály nagyon egyszerű:

  • Ha a kötőhangban magánhangzó szerepel, akkor azt olyan szavak után kell használni, amelyik mássalhangzóra végződik – így elkerülve a mássalhangzó-torlódást.
  • Ha a kötőhangban mássalhangzó szerepel, akkor azt magánhangzóra végződő szavak esetében kell alkalmazni – így elkerülve a magánhangzó-torlódást.

Toldalék neve: Jelölése: Lehetséges alakjai: Példa:
Személyrag (egyes szám első személy):
Kişi eki (birinci tekil şahıs):
-(y)m -ım; -im; -um; -üm; -yım; -yim; -yum; yüm yiyor|um
esz|em
Birtokjel (egyes szám első személy):
İyelik eki (birinci tekil şahıs):
-()m -m; -ım; -im; -um; -üm kalem|im
toll|am
Jövő idő jele:
Gelecek zaman eki:
-(y)ck -acak; -ecek; -yacak; -yecek gel|ecek
jönni fog
Határozott múlt idő jele:
Görülen geçmiş zaman eki:
-D° -dı; -di; -du; -dü; -tı; -ti; -tu; -tü git|ti
men|t (megy+t)
Feltételes mód jele:
Dilek şart kip eki:
-s -sa; -se istiyor|sa
szeret|ne
Fosztóképző:
Olumsuz eki:
-sz -sız; -siz; -suz; -süz tuz|suz
só|tlan
stb…

Ha a toldalékok jelölését már értjük, és azt, hogy a szavakban szabályszerűen hogyan fog változni, akkor már nagyon nem is szorulunk sok magyarázatra. A koncepció ez, és ezentúl ez a jelölés lesz érvényben.

 –——————–

A bejegyzés Kriseff (e-mail: hristfor@inbox.ru) munkája, köszönet érte!

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


4 × = 4

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>