Toldalékolás a törökben, a ragok fajtái

A török toldalékolás

Türk ekleri

A török toldalékolás szokatlan azoknak, akik angolt, németet és hasonló idegen nyelveket tanultak. Bár a magyarban is megvan a jelenség, hogy a toldalék hasonul a szótőhöz, és a toldalék magánhangzói is a szótő magánhangzóihoz illeszkednek. A -ban, -ben ragot a ház szóhoz téve úgy mondjuk, hogy „házban”, de a tévé szóhoz téve már úgy, hogy „tévében”. A -vá, -vé toldalék „v” hangja a tő végződéséhez hasonul, pl. nagy + vá = naggyá.

Magánhangzó-hangtörvények:

Mielőtt a magánhangzók szabályaira térnénk rá, először vegyük szemügyre az alábbi ábrát! A török magánhangzók rendszerét egy kocka 8 csúcsához lehet hasonlítani, ahol a csúcsokkal szemben lévő csúcsok az adott magánhangzó vele szembeni ellentétes párját lehet találni; attól függ milyen szempont szerint, hogy melyik irányba (pl.: az a hang kerekített párja → o; az u hang magas hangrendű megfelelője → ü; az i hang nyílt párja → e hang stb…).

1. Hangrend szerinti illeszkedés: a török dallamos nyelv, de nem olyan módon, mint pl. az olasz. A török a hangharmóniában fejezi ki „dallamosságát”: ennek alapján a magánhangzók hangrend szerint (mint a magyarban) két csoportra oszthatók:

Mély hangrendű magánhangzó: a ı o u
Magas hangrendű magánhangzó: e i ö ü

Ez azért fontos, mert a toldalékok e szabály szerint illeszkednek a szóhoz (hasonlóan a magyarhoz): háromféle toldaléktípus van: egy-, két- és négyalakú toldalékok. Ez hangrend szerinti hasonulás/illeszkedés.

Egyalakú toldalékok: nincs jelölése, mivel hangrendtől függetlenül a toldalék egy alakban fordul csak elő (pl.: -ken, -ç, -ki).

Kétalakú toldalékok: ez a toldaléktípus a szó hangrendjéhez igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében a/e hangváltozást jelent. Jelölése: . Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:
–  mély hangrendű, akkor a toldalék a hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű, akkor a toldalék e hangzóval illeszkedik

Négyalakú toldalékok: ez a toldaléktípus a szó hangrendjén felül a képzés módjához is igazodik. Ez a hangrend szerinti illeszkedés értelmében ı/i/u/ü hangváltozást jelent. Jelölése: . Ha az utolsó szótagban a magánhangzó:
–  mély hangrendű és ajakréses, a toldalék ı hangzóval illeszkedik
–  mély hangrendű és ajakkerekítéses, a toldalék u hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű és ajakréses, a toldalék i hangzóval illeszkedik
–  magas hangrendű és ajakkerekítéses, a toldalék ü hangzóval illeszkedik

Röviden és egyszerűbben a lényeg:
a/e hangváltozás a, ı, o, u hang után » a
e, i, ö, ü hang után » e
durum + -lar/ler » durumlar (eset(ek))
peynir + -lar/ler » peynirler (sajt(ok))
ı/i/u/ü hangváltozás a, ı hang után » ı
e, i hang után » i
o, u hang után »
ö, ü hang után » ü
kar + -lı/li/lu/lü » karlı (hó, (havas))
güneş + -lı/li/lu/lü » güneşli (nap(os))
tuz + -lı/li/lu/lü » tuzlu (só(s))
köy + -lı/li/lu/lü » köylü (falu(s(i)))

Vannak rendhagyó szavak, melyek fonetikai okoknál fogva nem követik ezt a szabályrendszert. Ezek a szavak mindegyike jövevényszó (melyről bővebb információt itt találsz); a török szavak mind szabályosak maradnak ehhez. Ezeket a szavakat a rendhagyó többesszámnál találod.

2. Magánhangzó-kiesés: erre sajnos nincs túl pontos szabály. Általában az olyan két szótagú szavaknál, melyeknek az utolsó szótagjában zárt magánhangzó (azaz ı, i, u, ü hang) szerepel és mássalhangzóra végződnek, az előbb említett magánhangzók kiesnek, ha magánhangzóval kezdődő toldalékkal látjuk el. Leggyakoribb ez a jelenség a testrészeket jelentő szavaknál, de előfordulnak egyéb jelentésű szavaknál is.

Egyéb jelentésűek: Testrészek:
emir (parancs) » emiri » emri
fikir (ötlet) » fikiri » fikri
isim ((fő)név) stb…
kayıt (felvétel)
keşif (felfedezés)
keyif (öröm)
koyun (juh)

nehir (folyó)
oğul (fia)
ömür (élet)
resim (kép)
sabır (türelem)
şehir (város)
vakit (idő)
zehir (méreg)
zihin (elme)
ağız (száj) » ağızı » ağzı
akıl (agy) » akılı » aklı
alın (homlok) » alını » alnı

burun (orr) » burunu » burnu
boyun (nyak) stb…
göğüs (mell)
karın (has)
omuz (váll)

Mássalhangzóval kezdődő toldalékoknál nincs felcserélődés (nehir + -ler » nehirler) és ha nem ı/i/u/ü betűvel kezdődik a toldalék, akkor is kiesik a szótő utolsó szótagjából a magánhangzó (nehir + -(y)e » nehre). Példák néhány toldalékkal:

-(y)
(tárgyrag)
(y)
(részes esetrag)
()m
(E/1 birtokjel)
(n)n
(birtokrag)
lr*
(többesszám)
ağız
(száj)
ı » ağzı
(száj-at)
ıza » ağza
(száj-nak)
ızım » ağzım
(szá-m)
ızın » ağzın
(száj-nak a vmije)
ağızlar*
(száj-ak)
şehir
(város)
şehiri » şehri
(város-t)
şehire » şehre
(város-nak)
şehirim » şehrim
(város-om)
şehirin » şehrin
(város-nak a vmije)
şehirler*
(város-ok)
göğüs
(mell)
göğüsü » göğsü
(mell-et)
göğüse » göğse
(mell-nek)
göğüsüm » göğsüm
(mell-em)
göğüsün » göğsün
(mell-nek a vmije)
göğüsler*
(mell-ek)
koyun
(juh)
koyunu » koynu
(juh-ot)
koyuna » koyna
(juh-nak)
koyunum » koynum
(juh-om)
koyunun » koynun
(juh-nak a vmije)
koyunlar*
(juh-ok)

*A többesszámnál nem történik változás, mert a toldalék mássalhangzóval kezdődik!

Ugyanez a jelenség a magyarban is megfigyelhető, például a bagoly vagy a kebel szóban, csak nem ugyanazokkal a magánhangzókkal történik: bagoly » baglyot; baglyom; baglyos stb… Sajnos a nyelvünkben sincs pontos szabály rá, miért vagy mikor kell kihagyni ezeket a magánhangzókat. Keressünk még ilyen magyar szavakat!

 

A mássalhangzó-hangtörvények:

A mássalhangzókat zöngésség szerint is megkülönböztethetjük egymástól. Kétféle mássalhangzó-törvény létezik ezek alapján:

Zöngés b c d g/ğ j l m n r v y z  
Zöngétlen p ç t k ş         f   s h

1. Zöngésség szerinti hasonulás: vannak olyan toldalékok, melyek kezdő mássalhangzója hasonul a szóhoz, ha zöngétlen mássalhangzó után kerül. Ezek a toldalékok d, g, c betűvel kezdődnek. Azonban ha magánhangzó után jön, akkor a zöngés megfelelőjét kell odailleszteni, mivel az számít alapnak (pl.: -da/de; -gan/gen; -dı/di/du/dü; -ca/ce…): jelölésük:

d » t çalış + -dı/di/du/dü » çalıştı
dolgozik + -t/tt » dolgozott
Bu akşam çok çalıştı.
Ma este sokat dolgozott.
c » ç Türk + -ca/ce » Türkçe
török + -ul/ül » törökül
Türkçe bilmiyorum.
Nem tudok törökül.
g » k konuş + -gan/gen » konuşkan
beszéd + -os/es/ös » beszédes
Ablam çok konuşkan değil.
A nővérem nem nagyon beszédes.

Ezen szabály alól nincsenek kivételek, az összes d, c és g-vel kezdődő toldalék megváltozik zöngétlen hang után.

2. Mássalhangzók zöngésedése szavak végén: vannak olyan szavak, melyeknek meg az utolsó betűje ha p, ç, t, k, nk valamelyikére végződik, zöngéssé válik (b, c, d, ğ, ng). Ez csak a magánhangzóval kezdődő toldalékok esetében lesz érvényes (még akkor is, ha maga a kötőhangja magánhangzó):

p » b kitap + -(y)a/e » kitaba
könyv + -ra/re » könyvre
Dilara kitaba bakıyor.
Dilara a könyvre néz.
ç » c ağaç + -(ı/i/u/ü)m » ağacım
fa + -om/em/öm » fám
Ön bahçede olan ağacım çok büyük.
Az elülső kertben lévő fám nagyon nagy.
t » d dört + -ıncı/inci/uncu/üncü » dördüncü
négy + -dik » negyedik
Öğrenci işleri dördüncü katta.
A tanulmányi osztály a negyedik emeleten van.
k » ğ köpek + -(s)ı/i/u/ü » köpeği
kutya + -ja/je » kutyája
Arkadaşımın köpeği saldırgan.
A barátom kutyája agresszív.
nk » ng renk + -(s)ı/i/u/ü » rengi
szín + -ja/je » színe
Asena’nın çantasının rengi yeşil.
Asena táskájának a színe zöld.

Mint az utolsó két példából látható, a k zöngés párja a lágy ğ, az nk viszont normál ng-re fog végződni. A legtöbb kivételt e szabály alól a jövevényszavak és az egy szótagú szavak alkotják (de aközött is vannak kivételek, melyekre mégis érvényesül a szabály).
Ez utóbbi kettő mássalhangzó törvényre részletesen kitérünk a toldalékoknál (más fejezeteknél).

A zöngésségről bővebben: Mik a zöngés és zöngétlen mássalhangzók? A zöngésség jelentősége

Kötőhangok:

A toldalék előtt szerepelhetnek kötőhangok: ezek lehetnek magánhangzók és mássalhangzók is egyaránt (törökül: yardımcı ünlü/ünsüz = segéd-magánhangzó/-mássalhangzó szó szerint). A török nyelvben a magánhangzókon felül négyféle kötőhang létezik: n, s, ş, és y. Hogy mikor kell alkalmaznunk őket, a szabály nagyon egyszerű:

  • Ha a kötőhangban magánhangzó szerepel, akkor azt olyan szavak után kell használni, amelyik mássalhangzóra végződik – így elkerülve a mássalhangzó-torlódást.
  • Ha a kötőhangban mássalhangzó szerepel, akkor azt magánhangzóra végződő szavak esetében kell alkalmazni – így elkerülve a magánhangzó-torlódást.

Zéró morféma:

Mivel a török is toldalékoló nyelv, természetesen vannak esetek, mikor nincs toldalék a szón, de hiányával jelöl valamit. Például a magyarban az E/3-as személyrag zérómorfémás, mert úgy jelöli a cselekvő számát és személyét, hogy nincs a szón plusz toldalék. A török nyelvben ugyanez a fajta toldalék zérómorfémás, de ezen felül a felszólítómód jele is zérómorfémás a török nyelvben, míg a magyarban az már nem (-j). (Kielégítőbb magyarázat itt: Wikipédia)

olvas|ni én olvas|ok
te olvas|ol
ő olvas|

mi olvas|unk

ti olvas|tok
ők olvas|nak
oku|mak ben okuyor|um
sen okuyor|sun
o okuyor|

biz okuyor|uz

siz okuyor|sunuz
onlar okuyor|(lar)

 –——————–

A bejegyzés Kriseff (e-mail: hristfor@inbox.ru) munkája, köszönet érte!

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.