Török-magyar hasonlóságok

A török-magyar nyelv közti hasonlóságok
Türkçe Macarca
 arasındaki benzerlikler

Ezen az oldalon a török és magyar nyelv közti hasonlóságokat mutatjuk be. Fellelhetők a két nyelvben nyelvtani, valamint szókincsbeli egyezések, hasonlóságok, melynek feltételezhetően 2 fő oka lehetett:

1. A honfoglalás előtt a népvándorlás idején a (finn)ugor népek találkoztak török népekkel, és hosszabb ideig együtt éltek.

2. A XVI-XVII. századi, csaknem másfél évszázadig tartó magyarországi török uralom szókincsbeli kölcsönhatása.

Török magyar zászló

SZÓKINCS

Anyanyelvünk az előbb említett lehetséges okok miatt bővült török (vagy türk) eredetű szavakkal: a halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot feladó ősmagyarok legelőször türk népekkel találkozhattak, mert míg a magyar nyelv legősibb szavai finnugor eredetűek, addig az összetettebb gazdálkodásra jellemző, állattenyésztéssel és földműveléssel kapcsolatos alapszavaink túlnyomó többsége türk eredetű. (Ezek nagy része a török nyelvben nem hasonló, de más türk nyelvek szavaihoz igen (pl.: tatár).)

A nyelvészek szerint a 150 éves magyarországi török uralom idején viszont csak 25-30 szót vehettünk át még tőlük.

Hasonló szavakról a két nyelvben: vannak szavak, melyeknek jelentése teljesen ugyanaz maradt a két nyelvben, valamint vannak olyan szavak, melyeknek jelentései között valamilyen átfedés van, és vannak olyan szavak, melyek már a törökben sem török eredetű (hanem pl.: perzsa, arab), de mi magyarok a törökből vettük át közvetlen – és így közvetetten a másik nyelvből. Csak olyan szavak vannak feltüntetve, melynek jelentésében is van valamilyen összefüggés a magyarral, és nem másik nyelvtől kölcsönzött modern, szinte nemzetközi szavak (pl.: energia – enerji).

Török szó: Hasonló magyar szó: Török szó jelentése:
ağaç ács fa (kapcsolat: az ács a fa megmunkálásával foglalkozik)
anne anya u.a.
arpa árpa u.a.
aslan oroszlán u.a.
ata atya u.a. (apa)
balina (lat.: balæna) bálna u.a.
balta balta u.a.
bıçak bicska kés (kapcsolat: hasonló célra szolgáló eszköz)
cep (ar.: ceyb) zseb u.a.
çizme csizma u.a.
çok sok u.a. (véletlen egyezés (?)) / nagyon
deve teve u.a.
elma alma u.a.
kapı kapu ajtó (kapcsolat: hasonló célra szolgáló eszköz)
kasap (ar.: kassāb) kaszabol hentes (kapcsolat: a hús felvágására utal)
keçi kecske u.a.
kendi kend maga (véletlen egyezés; kapcsolat: mai magázó forma régies változata)
kendir kender u.a.
koç kos u.a.
kral (hrv.: kralj) király u.a.
küçük kicsi u.a. (véletlen egyezés (?))
pabuç (prs.: bābūş) papucs cipő (kapcsolat: hasonló célra szolgáló eszköz)
papağan (ar.: babagā) papagáj u.a.
patlıcan (ar.: bādincān) padlizsán u.a.
pazar (prs.: bāzār) bazár piac (kapcsolat: hasonló jelentés)
sakal szakáll u.a.
soba* szoba kályha, tűzhely (kapcsolat: többnyire a szobában volt elhelyezve)
şal (prs.: şāl) sál u.a.
şapka (or.: šapka) sapka kalap (kapcsolat: hasonló célra szolgáló eszköz)
süpürge söpröget seprű (kapcsolat: szófajváltozás)
tarla tarló u.a. (szántóföld)
teker teker kerék (kapcsolat: körkörös mozgást végez)
varoş* város város szélén lévő szegénynegyed (kapcsolat: hasonló jelentés)

*magyar eredetű (török vette át)!

Megjegyzés: a balina (bálna) latin eredetű, olasz közvetítéssel került a törökbe. A sapka szó orosz eredetű. A király szláv eredetű: Nagy Károly uralkodó nevéből alakult ki a szláv nyelvekben, többek között a horvátban a kralj szó, ami innen aztán a magyarba és törökbe is bekerült. A pazar (bazár) szó pedig iráni eredetű.
Érdekes, hogy a kendi – kend hasonlítanak, de egymástól függetlenül alakultak ki. A kegyelmed szó megrövidült, először kelmed, majd kend lett belőle. Mindkét nyelvben “magát” jelent, viszont a török nyelvben csak visszaható névmásként funkcionál, a magázó forma az a T/2-es igei személy (siniz), míg a magyarban viszont a kend nem használható visszaható névmásként, csak önöző forma.
A pazar a törökben vasárnapot is jelent, ami visszaadja a “vásárnap” jelentését a magyarra vonatkozóan (piac).


*

NYELVTAN

A nyelvészek szerint valószínűleg a magyar nyelv nem rokona semmilyen ágon a török nyelvnek, érdekes módon nyelvtanilag is fellelni benne hasonlóságokat – még többet, mint a finnel. A nyelvtani hasonlóságot nem a rokonítás adja, hanem a nyelv jellege (nyelvtipológia).

Szavak rendszere és magánhangzó-harmónia:

A magyarban és a törökben is egyaránt jellemző a hangharmónia elve, miszerint a szavakban fellelhető magánhangzók túlnyomó része vagy csak magas hangrendű, vagy csak mély hangrendű (összetett szavakat nem számítva). Ám mindkét nyelvben vannak vegyes hangrendű szavak is, de azok többnyire idegen eredetűek, vagy kölcsönhatással kerültek bele a nyelvbe.

Mély hangrendű magánhangzók: Magas hangrendű magánhangzók:
Magyar: a, á, o, ó, u, ú e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
Török: a, ı, o, u e, i, ö, ü

A legalapvetőbb nyelvtani jelenség az agglutináló nyelveknél, hogy a toldalékok hangrend szerint illeszkednek a szótőhöz. Ez a magyarra és a törökre is egyaránt jellemző.

DE! Az már eltér. hogy a két nyelvben a toldalékok mi alapján illeszkednek a szóhoz. A magyar nyelvben az egész szó hangrendjét kell figyelembe venni, a törökben viszont minden csak az utolsó magánhangzóhoz alkalmazkodik (ennek főleg csak a vegyes hangrendű szavaknál van jelentősége). A szabály a következő:

Mély hangrendű szónál: Magas hangrendű szónál: Vegyes hangrendű szónál:
Magyar: A toldalék mély hangrenddel illeszkedik:
óra + -ban/ben > órában
ház + -ban/ben > házban
út + -ban/ben > útban
A toldalék magas hangrenddel illeszkedik:
üveg + -ban/ben > üvegben
füzet + -ban/ben > füzetben
könyv + -ban/ben > könyvben
A toldalék többnyire mély hangrenddel illeszkedik (vannak kivételek):
hiba + -ban/ben > hibában
kávé + -ban/ben > kávéban
kocsi + -ban/ben > kocsiban

fotel + -ban/ben > fotelban/fotelben (mindkettő jó)
Török: A toldalék mély hangrenddel illeszkedik:
araba + -da/de > arabada
masa + -da/de > masada
okul + -da/de > okulda
A toldalék magas hangrenddel illeszkedik:
köy + -da/de > köyde
üzüm + -da/de > üzümde
elbise + -da/de > elbisede
A toldalék az utolsó szótagban lévő magánhangzó hangrendjéhez illeszkedik:
bilgisayar + -da/de > bilgisayarda
miras + -da/de > mirasta
kahve + -da/de > kahvede
sandalye + -da/de > sandalyede

A többalakú toldalékoknál bonyolultabb a helyzet, de az is azon a logikai elven alapszik, mint a magyarban a 3 alakú toldalékok: nem csak a hangrend szerinti illeszkedésre kell ügyelni, hanem ajakállás szerint is (ajakréses/-kerekítéses magánhangzók). Arra nem térnék most ki.

A török hangtanról bővebb információkat itt érhetsz el: Toldalékolás a török nyelvben

E/1-es igei személyrag:

A magyarban tárgyas ragozásnál az ige -m hangra végződik, és ugyanígy a törökben is, legfeljebb csak az előtte lévő magánhangzó különbözik. Példaként csak jelen és múlt időt használtam, de jövő időben, valamint más igemódokban is -m hangra végződnek az igék mindkét nyelvben. (A török igék nem megegyezőek a magyar jelentésűekkel, csak a toldalék minden alakját egy-egy példával szemléltetném. A török nyelvben nincs külön alanyi és tárgyas ragozás!)

E/1-es igei személyrag Jelen idő: Múlt idő:
Magyar: -om/em/öm olvasom; veszem; öntöm olvastam; vettem; öntöttem
Török: -ım/im/um/üm yaparım; giderim; okurum; ölürüm yaptım; gittim; okudum; öldüm

E/3-ban igei személyrag hiányzik:

A magyar nyelvben – az “ik”-es igéket leszámítva – E/3-ban alanyi ragozásnál nincs személyrag (ill. zérómorfémával jelölt), és ez a törökben is ugyanígy van. (Időjel a törökben attól még van, például -yor-, -ıyor-, -üyor-)

Itt az igék megegyeznek jelentésükben:

olvasni írni látni
Magyar: olvasok; olvasol; olvas írok; írsz; ír látok; látsz; lát
Török: okuyorum; okuyorsun; okuyor yazıyorum; yazıyorsun; yazıyor görüyorum; görüyorsun; görüyor
okumak – olvasni
yazmak – írni
görmek – látni

Múlt idő jele:

Míg a magyarban a múlt idő jele a -t illetve -tt, a török nyelvben ez -dı/di/du/dü, azonban van egy olyan mássalhangzó törvényük, hogy ha zöngétlen mássalhangzó után D hang következne, az zöngésség szerint hasonul, és ezt írásban is jelölik, így az átvált -tı/ti/tu/tü toldalékokra, és hangzásban hasonlóvá válik a magyarhoz.

Itt az igék megegyeznek jelentésükben:

Magyar: csinálni » csinált tenni » tett(em) félni » félt(ünk) mérni » mért(ek)
Török: yapmak » yap etmek » etti(m) korkmak » korktu(k) ölçmek » ölç(ler)

A múlt idő képzéséről bővebb információt itt érsz el: Határozott múlt idő a törökben

 

Számnevek és főnevek:

Szintén mindkét nyelvben érvényesül – és az indoeurópai nyelvekkel ellentétes -, hogy ha egy főnév egynél nagyobb számot jelölő számnévvel áll, NEM tesszük többesszámba a főnevet!

Magyar: egy könyv két könyv sok könyv könyvek
Török: bir kitap iki kitap çok kitap kitaplar

A főnevek többesszámáról itt szerezhetsz még több információt: Főnevek többesszáma

Birtokos személyjel E/1-ben:

Hasonlóan az E/1-es igei személyjelhez, ugyanúgy -m hangra végződik a birtokjel is, csak a kötőhang különbözik a két nyelvben.

A török szavak mindegyike megegyezik a magyar jelentésűekkel:

Magyar: Az én …-(a/e/o/ö)m ház|am szendvics|em telefon|om sofőr|öm kávé|m
Török: Benim …-(ı/i/u/ü)m ev|im sandvıç|ım telefon|um şoför|üm kahve|m

A török birtoklás kifejezéséről itt tudhatsz meg többet: Török birtoklás

Birtokló formula kifejezése:

A birtoklás szinte megegyezik: nincs, vagy nagyon ritka a használata a birtoklást kifejező igének (törökül a birtokol: sahip olmak). A klasszikus birtoklás kifejezésénél a birtokolandó főnév birtokjellel van ellátva (értelemszerűen olyannal, akinek a birtokában van az adott dolog), valamint ezután a mondat végére létigét teszünk. A személyes névmást nem kötelező kitenni, de birtokos esetbe kell tenni.

DE! Ami különbözik: A magyarban, ha önállóan áll a birtokos névmás a birtokkal, akkor az valamiért alanyesetű marad névelővel (lásd: sötétkék hátterű szöveg). De ezt a “hibát” is ki lehet küszöbölni egy kissé ritkábban használatos átfedéssel: nekem a …-m, neked a …-d, stb… így jobban vetül a török kifejezésre – habár ez egy kissé kevésbé használt kifejezés. Ez azért van, mert a török birtokos esetben használja a személyes névmást is, a magyarban az alanyesetű elterjedtebb.

az én házam Nem: Az én egy házam van.
Magyar: ház házam nekem a házam Nekem egy házam van.
Török: ev evim benim evim Benim bir evim var.
az ő autója Nem: Az ő három autója volt.
Magyar: autó autója Petinek/neki az autója Petinek/Neki három autója volt.
Török: araba araba Peti’nin/onun araba Peti’nin/Onun üç araba vardı.


A török birtoklás kifejezéséről itt tudhatsz meg többet: Török birtoklás

– A bejegyzés Kriseff munkája, köszönjük neki! –

Link a török-magyar hasonlóság témájához:

Nagyutazás.blog – Egy blogger gyűjteménye török-magyar hasonló szavakból

Nyest – Majdnem nyelvrokonaink: a török nyelvekről – Egy kis érdekesség

Güncel Türkçe Sözlük – Török egynyelvű szótár a TDK („török MTA”) oldalán. A szavak eredetét is kiírja.

 

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


+ 6 = 10

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>