Létezés kifejezése a török nyelvben

LÉTEZÉS – a török létige

VARLIK – varoluş tümcesi

A létezést a var (van) és a yok (nincs) szavakkal fejezhetjük ki, ezek a török létige alakjai. Ezeket a szavakat is ugyanúgy kell ragozni, mint bármely névszót vagy igét. Kérdésnél ugyanúgy a kérdőszócskát használjuk (azaz a mı/mi/mu/mü-t).

Névmás Állítás Tagadás Kérdés Tagadás kérdése
Ben varım yokum var mıyım yok muyum
Sen varsın yoksun var mısın yok musun
O var yok var mı yok mu
Biz varız yokuz var mıyız yok muyuz
Siz varsınız yoksunuz var mısınız yok musunuz
Onlar var(lar) yok(lar) var(lar) mı yok(lar) m

Var/yok használata:

1. Létezés kifejezésére: leginkább az o var formát (tagadásnál a yok-ot) használjuk, a többi ritkábban fordul elő. Gyakori a -D° toldalékkal ellátott szavak környezetében (helyhatározós eset). A  toldalék jelentése: -ban/ben; -nál/nél; -on/en/ön.

Ez az E/3 alak használható hasonló jelentésben, mint az angol there is, there are, a német es gibt, az olasz c’è, ci sono, a francia il y a, a spanyol hay, tehát kifejezi azt, ha valaminek a létezését hangsúlyozzuk. Vagyis megállapítjuk, hogy valami van valahol, és az alany határozatlan.

Kafeste bir kuş var. A kalitkában egy madár van.
Bahçede çocuklar var. A kertben gyerekek vannak.
Masada vazo var. Az asztalon van váza. / Az asztalon váza van.
Cüzdanımda para yok. A pénztárcámban nincs pénz.

Ha az alany határozott, akkor névszói állítmányként kezeljük az esetet; ilyenkor a szórend is megváltozik, az alany kerül előre. (Vesd össze a fentebb említett példamondatokkal!)

Bir kuş kafeste. Egy madár a kalitkában van.
Çocuklar bahçede. A gyerekek a kertben vannak.
Vazo masada. A váza az asztalon van.
Para cüzdanımda değil. A pénz nem a pénztárcámban van. (vagy: A pénz nincs a pénztárcámban.) – «Nem ott van, hanem máshol, de létezik.»

Ez nagyon megtévesztő lehet nekünk magyaroknak, mivel magát a létezést nem különítjük el ennyire a nyelvtanunkban a helyzetek, állapotok leírásától, mivel mi mindkétféle mondatban használjuk a van igét.

2. Személynél meglévő dolgok (≠ birtoklás): ha valakinél (személynél) van (vagy nincs) valami, azt is ezzel fejezzük ki.

Bende daha para yok. Nálam nincs több pénz.
Sizde hayvanlar var mı? Nálatok vannak állatok?
Acıl’da bir mendil var. Acılnál van egy zsebkendő.

3. Birtoklásnál: szintén nem csak ha valakinél van, hanem ha valakinek van valamije, erre is használhatjuk. Erre külön szerkezetet használunk, melyről bővebben itt találkozhatsz: Birtoklás kifejezése teljes mondatokban

Benim iki kedim var. Nekem van két macskám.
Sorun var mı? Van kérdésed?
Alex’in kahverengi gözleri var. Alexnek barna szemei vannak.

Var és yok többesszáma:

varlar és yoklar használata ritkább: többesszám visszautalásakor használjuk. Ha a mondatban szerepel már egyszer többesszám, akkor nem kell a var-t és a yok-ot többesszámba tenni!

Sende bu akşamki film için biletler var mı? Nálad vannak jegyek a ma esti filmre?
– Evet, bende biletler var. Igen, nálam vannak jegyek.
– Evet, bende varlar. Igen, (azok) nálam vannak.

Mutfak dolabında bardaklar yok mu? A konyhaszekrényben nincsenek poharak?
– Hayır, bardaklar yok. Nem, poharak nincsenek.
– Hayır, yoklar. Nem, (azok) nincsenek.

Ritkább esetek – többi személyben való előfordulása:

Legritkábban a többi személyben is előfordulhat a létezést kifejező ige. Ekkor többnyire valami másra esik a hangsúly, mint névszói állítmányozáskor (kopula), és jelentésárnyalatok is változnak.

İyi ki varsın. Jó, hogy vagy.

A következőkben hasonló jelentésű mondatok vannak, ám más szerkezettel a jelentésárnyalatai változnak az adott mondatnak. (Valahogy úgy lehet ezt meghatározni, hogy a var/yok szavak jobban helyezik a létezésre vagy a személy létezésére a hangsúlyt, mint valami másra, míg a kopulánál nem a létezés a fontos, hanem más mondatrész: var/yok-nál a hangsúly az, hogy valahol KI/MI van (vagy nincs), míg a másik megoldásnál a ki/mi HOL van (vagy nincs) a lényeg.)

Şimdi burada ben varım.
Itt most én vagyok (senki más).
Itt kissé a személyes névmás is befigyel: mivel ez a mondat nélküle nem igazán lenne értelmes, így itt az én-en (ben) van a hangsúly.
Şimdi buradayım.
Most itt vagyok.
Mivel a személyrag az itt-re (burada) kell kerüljön, ezért az válik hangsúlyossá, vagyis a lényeg az, hogy most itt vagyok, nem máshol.
Evde yokuz.
Nem vagyunk otthon. (≈ Nincs otthon senki.)
A hangsúly azon van, hogy a ház teljesen üres; úgy nem vagyunk otthon, hogy mindenki, aki otthon lehetne, az velünk tartózkodik (mivel a névmás mi).
Evde değiliz.
Nem vagyunk otthon. (≈ Hanem valahol máshol, de lehet otthon valaki.)
A hangsúly a helyszínen van, vagyis: úgy nem vagyunk otthon, hogy nem az a lényeg, hogy nincs otthon senki, hanem az, hogy mi az adott pillanatban nem ott tartózkodunk. Hogy lehet-e otthon valaki, azt nem tudjuk, vagy nem akarjuk hangsúlyozni.

A létezés kifejezéséről több nyelvben, és a határozott, határozatlan alanyról itt olvashatunk.

.

.

Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre Kriseff (hristfor@inbox.ru) nélkül.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.