Tagadás a franciában (ne … pas, ne … rien, ne … personne, stb.)

Tagadás a franciában

A ne mindig a ragozott igealak előtt áll (pl. je ne vais pas), illetve ha a ragozott igealak előtt hangsúlytalan névmási alak (pl. me, te, se, le, lui, en, y) áll, azt is megelőzi (pl. je ne le vois pas). Ez nem csak a ne…pas tagadó szerkezetre vonatkozik, hanem az összes többire is (pl. je ne les vois plus).

NE … PAS = nem

A ne és a pas szavak a ragozott igealakot fogják közre:

Je lis = Olvasok.
Je ne lis pas = Nem olvasok.

Ha több igealak is van a mondatban, akkor is azt fogja közre, amelyiket ragozzuk (tehát amelyiket az alannyal nemben és számban egyeztetjük):

J’ai lu = Olvastam.
Je n’ai pas lu = Nem olvastam.

Je vais manger = Enni fogok.
Je ne vais pas manger = Nem fogok enni.

Ha hangsúlytalan névmási alak is van az ige előtt, a ne azt is megelőzi:

Je ne t’aime pas = Nem szeretlek.
Je n’y vais pas = Nem megyek oda.
Il n’en veut pas = Nem akar belőle.
Nous ne les voyons pas = Nem látjuk őket.

Ha a pas szó után főnév következik, akkor a főnevet határozatlan névelő helyett de elöljárószó előzi meg:

J’ai un livre = Van egy könyvem.
Je n’ai pas de livre = Nincs könyvem.

Állhat a pas után határozatlan névelő is, így azonban más a jelentése (“egy sem”):

Je n’ai pas un livre = Egy könyvem sincs.

NE … JAMAIS = soha nem, sohasem

Il ne danse jamais = Soha nem táncol.
Il n’a jamais dansé = Sohasem táncolt.
Il ne veut jamais danser = Soha nem akar táncolni.

NE … PLUS = már nem

Il ne mange plus.
Il n’a plus mangé.
Il ne veux plus manger.

NE … NI … NI … = sem …, sem …

Ha több szót is tagadunk, a tagadott szavak elé kerül a ni:

Il ne boit ni vin, ni bière.

Ha két ragozott igét tagadunk, akkor két ne van a mondatban, és ni csak a második esetben van:

Je ne mange, ni ne bois = Nem eszem, sem nem iszom / Se nem eszem, se nem iszom.

NE … RIEN = semmi(t)

Je ne vois rien = Nem látok semmit.
Je n’ai rien vu = Nem láttam semmit.
Je ne veux rien voir = Nem akarok látni semmit.

Ha alanyként áll a mondatban, akkor a mondat elejére kerül, és a ne után a mondatban nincs még egy tagadószó:

Rien ne m’intéresse. (Semmi nem érdekel.)

Ez utóbbi esetben (ha alanyként áll), gyakran fordul elő az il y a szerkezettel:

Il n’y a rien qui m’intéresse. (Semmi nem érdekel.)

NE … QUE (csak)

Alakja olyan, mint egy tagadó szerkezeté, de valójában nem fejez ki tagadást, csak korlátozást! Nem feltétlen fog közre konkrét mondatrészeket a ne és a que, mert a que az előtt a mondatrész előtt áll, amire vonatkozik, akárhol is legyen a főnév a mondatban:

Je n’ai vu qu’un livre = Csak egy könyvet láttam.

NE … PERSONNE = senki(t)

Je ne vois personne = Nem látok senkit.

A personne összetett igeidőkben a participe passé után áll:

Je n’ai vu personne = Nem láttam senkit.

Ha ragozott ige után főnévi igenév áll, akkor a personne a főnévi igenév után áll:

Je ne veux voir personne = Senkit nem akarok látni.
Je ne vais voir personne = Senkit nem fogok látni.

Alanyként a rien-hez hasonlóan a mondat elején áll, és a ne után nem kell még egy tagadószó:

Personne ne m’intéresse. (Senki nem érdekel.)

Ilyenkor, a rien-hez hasonlóan, gyakran fordul elő az il y a szerkezettel:

Il n’y a personne qui m’intéresse. (Senki nem érdekel.)

NE … NULLE PART = sehol, sehova

Nous n’allons nulle part = Sehova nem megyünk.

Összetett igeidőkben a nulle part a participe passé után áll:

Nous ne sommes allés nulle part = Sehova sem mentünk.

Ha a ragozott ige után főnévi igenév áll, akkor a nulle part a főnévi igenév után jön:

Nous ne voulons aller nulle part = Sehova nem akarunk menni.

NE … AUCUN(E) = semmilyen, semmiféle

Kétféle szerepben fordulhat elő: névmásként és determinánsként. Névmásként önállóan áll, determinánsként főnév áll utána. Mindkét esetben létezik külön -e végű nőnemű alakja is:

Il n’a aucune chance = Nincs semmi esélye.
Il n’en a aucune = Egy sincs neki; semmi nincs neki.

Összetett igeidőkben a participe passé után áll:

Il n’en a mangé aucun = Egyet sem evett.

Ha ragozott ige után főnévi igenév áll, akkor az aucun(e) a főnévi igenév után fog jönni:

Je n’en veux manger aucun = Egyet sem akarok enni.

——

Kiegészítés:

A ne…personne, ne…nulle part, ne…aucun(e) azért van pirossal kiemelve, mert ez a három összetett igeidőkben a participe passé után áll, ill. segédigés szerkezetben a főige után áll (ahogy a fenti példákban láthattunk). Ez a kékkel kiemelt tagadó szerkezetekre nem igaz. Az említett három szerkezetnél még a következőre is figyelni kell: amikor magát a főnévi igenevet tagadjuk (mert mellékmondat rövidítésére használjuk), akkor a főnévi igenevet közrefogják:

Je regrette de ne voir personne = Sajnálom, hogy nem látok senkit.

A többi tagadó szerkezet ilyenkor megelőzi a főnévi igenevet:

Je regrette de ne pas voir ce film = Sajnálom, hogy nem látom ezt a filmet.

Ha befejezett főnévi igenév van ilyen mondatban, akkor az említett három tagadó szerkezet mindenképpen közrefogja a segédigét:

Je regrette de n’avoir personne vu = Sajnálom, hogy nem láttam senkit.

Ilyenkor a többi tagadó szerkezet közre is foghatja a segédigét, de meg is előzheti:

Je regrette de ne pas avoir vu ce film.
Je regrette de n’avoir pas vu ce film.

Egyéb, ritkább tagadó szerkezetek:

Csak az irodalmi, választékos nyelvben fordulnak elő a ne…guère (nemigen, alig), ne…point (nem), ne…nullement (egyáltalán nem = pas de tout) tagadópárok.

Megjegyzés:

Mindegyik tagadó szerkezetben a ne hangsúlytalan, sokszor alig hallatszik. A hangsúly a második tagadószón (pas, rien, personne, plus, stb.) van.

Csak a ne … pas után változik a határozatlan névelő de-vé (Je n’ai pas de livre). A többi tagadószó után a főnév állhat határozatlan névelővel is, a főnévi csoport jelentése ugyanaz marad, mint tagadás nélkül. Csak a pas un jelentése “egy sem”, lásd fent.

Néhány esetben a ne önmagában áll, másik tagadószó nélkül, és ilyenkor nem is igazán fejez ki tagadást (“ne explétif”). Pl. az éviter, avoir peur, avant que után:

Téléphonez-lui avant qu’il ne parte. (Telefonáljatok neki, mielőtt elutazik / Telefonáljatok neki, míg el nem utazik.)

————————-

Felhasznált irodalom:

dr. Pataki Pál: Francia nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 × = 35

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>