A spanyol főnév. A főnév neme és névelője

A spanyol főnév neme

A spanyol főnév vagy hímnemű (el határozott, un határozatlan névelővel), vagy nőnemű (la határozott, una határozatlan névelővel) lehet. Kevés, jól behatárolható jelentéskörű főnév semleges nemű (lo határozott névelővel). A főnevek nemét a végződésükből vagy a jelentésükből határozhatjuk meg. A főnevek nemét azért kell tudni, mert különben nem tudnánk a megfelelő alakú névelőket és egyéb névmásokat használni a főnevek mellett. Továbbá a melléknevek végződését is meghatározhatja a hozzájuk tartozó főnév neme.

Hímneműek:

   Végződés szerint:

1. -o végű főnevek jelentős része (pl. el cuchillo – kés; el libro – könyv)

2. mássalhangzó és hangsúlyos magánhangzó végű főnevek nagy része (el lápiz, el pan, el café)

3. Kevés -a (főleg -ma és -ta) végű, görög eredetű főnév: el mapa (térkép); el aroma, el clima, el diagrama, el dilema, el diploma, el drama, el esquema, el idioma (nyelv), el panorama, el poema, el problema, el síntoma (tünet), el sistema, el telegrama, el tema; el fonema, el morfema, el sintagma; el planeta (bolygó), el cometa (üstökös)

Kivételek (-o végűek, mégis nőneműek): la dinamo, la mano „kéz”, la foto (fotografia) „fénykép”, la moto (motocicleta) „motorkerékpár”, la radio (radiofusión) „rádió”, la soprano

   Jelentés szerint:

1. férfit, férfifoglalkozást, hím állatot jelölő főnevek: el hombre ’a férfi’, el padre ’az apa’, el cura ’a pap’, el poeta ’a költő’, el profesor ’a tanár’, el periodista ’az újságíró’, el toro ’a bika’, el león ’a (hím) oroszlán’

2. a folyók, tavak, tengerek, óceánok, völgyek, vulkánok nevei: el [río] Amazonas, el [río] Titicaca, el [mar] Mediterráneo, el [océano] Pacífico, el [volcán] Vesubio

3. a hét napjai, a hónapok, égtájak, színek nevei: lunes ’hétfő’, diciembre ’december’, el Norte ’Észak’, el [color] naranja ’a narancssárga’

Nőneműek:

   Végződés szerint:

1. -a végű főnevek nagy része: la guitarra; fontosabb kivétel: el día ’a nap’, el mapa ’a térkép’

2. -ión végű főnevek nagy része, közülük a -ción, -sión, -xión, -gión végűek mind: la lección, la canción, la pasión, la conexión, la región

3. -d végű főnevek nagy része, közülük a -tad, -dad, -tud végűek mind: la ciudad, la soledad, la libertad; néha egyéb -d végű főnév is: la pared

4. -eza, -icie, -umbre végű főnevek mind: la belleza, la superficie ’a felület’, la incertidumbre ’a bizonytalanság’

5. -ez végű főnevek: la niñez ’a gyermekkor’, la vejez ’az időskor’, la estupidez ’a hülyeség’, la validez ’az érvényesség’

6. a gyulladásos betegségeket jelölő -itis végű főnevek: la otitis ’a fülgyulladás’, la amigdalitis ’a mandulagyulladás’

   Jelentés szerint:

1. a nőt, női foglalkozást, nőstény állatot jelölő főnevek: la mujer ’a nő’, la madre ’az anya’, la modelo ’a (fotó)modell’, la actriz ’a színésznő’, la vaca ’a tehén’, la yegua ’a kanca’

2. a betűk nevei: la [letra] a, la efe, la hache, la cu, la alfa, la gamma, la épsilon, la ro

3. a szigetek nevei: las [islas] Baleares, las Canarias, las Filipinas

Az -e végű főnév vagy hímnemű (pl. el arte), vagy nőnemű (pl. la suerte), ezt meg kell tanulni.
Ha nagyon precízek akarunk lenni, létezik semleges nem is, ez azonban kevés főnevet érint. Elsősorban a melléknevek főnevesítésére való a semleges lo névelő (pl. lo bueno – a jó; lo poco – a kevés).

Mindkét nemben használatos főnevek: Inkább hímnemben fordulnak elő, de a nőnemű alak sem helytelen:

el / la mar (tenger)
el / la calor (hőség)
el / la canal (csatorna)
el / la internet

A mar elsősorban szóösszetételekben nőnemű, és olyan emberek beszédében, akik kapcsolatba hozhatók a tengerrel, pl. tengerészek.

Az arte (művészet) egyes számban hímnemű, többes számban nőnemű:

arte abstracto (absztrakt művészet) – bellas artes (szépművészet)
el arte – las artes

Hímnemben gyümölcs, nőnemben a gyümölcs fája:

el cerezo (cseresznyefa) – la cereza (cseresznye)
el manzano (almafa) – la manzana (alma)
el ciruelo (szivafa) – la ciruela (szilva)
al almendro (mandulafa) – la almendra (mandula)

Hímnemben és nőnemben más-más jelentésű főnevek (a legfontosabbak):

el capital (tőke) – la capital (főváros)
el cólera (kolera) – la cólera (düh)
el guía (idegenvezető) – la guía (útikönyv)
el parte (jelentés) – la parte (rész)
el policía (rendőr) – la policía (rendőrség)

el radio (sugár) – la radio (rádió)

Bővebb lista: Spanyolultanulunk.hu – El capital vagy la capital?

A spanyol főnév neme - néhány kivétel

A spanyol főnév neme – néhány kivétel

A határozott névelő

Hímnemben EL (többes számban LOS), nőnemben LA (többes számban LAS) a névelő, pl.

el libro – a könyv, los libros – a könyvek
la mesa – az asztal, las mesas – az asztalok

Ha egy nőnemű szó hangsúlyos a hanggal kezdődik (írásban ha- is lehet), akkor (a jóhangzás érdekében) nem la, hanem el lesz a névelő. Ez a szó nemében nem okoz változást. Többes számban, mivel a jóhangzás nem probléma, nem jön elő ez a változás:

el alma – a lélek
el agua – a víz
el hacha – a fejsze
las almas – a lelkek
las aguas – a vizek
las hachas – a fejszék

Ha melléknevet főnevesítünk (főnévvé vált melléknév), akkor az LO névelőt kap:

lo bueno – a jó

A határozatlan névelő

Hímnemben UN, nőnemben UNA, pl.

un libro – egy könyv
una mesa – egy asztal

Hangsúlyos a-val kezdődő szó előtt nőnemben is a névelő una helyett un lesz a jóhangzás miatt:

un agua, un alma

—————

Forrás:

Kertész Judit: Rendszeres spanyol nyelvtan, Aula Kiadó, 2001.

Felhasznált és ajánlott olvasmány a spanyol főnév neme témához:

El Mexicano: A spanyol főnevek neme

—————————————————————



Spanyol névelős teszt

Spanyol névelős teszt, kezdőszint


3 komment:

  1. július 20, 2012

    El Mexicano Válasz

    Néhány dolgot pontosítanék. A nemeknél vannak kivételek, bár nem sok (el día, el mapa, el planeta, illetve szintén hímneműek a görög eredetű -ma végű fővenek – el problema, el panorama stb. –, la mano stb.). A la radio, la foto, la moto stb. nem valódi kivételek, mert ezek rövidített alakok: la radiodifusión, la fotografía, la motocicleta stb. A nemek nemcsak a végződéstől függnek (igazából nem is a végződés határozza meg őket, hanem fordítva, a nemeket bizonyos esetekben csak jelöli a végződés), hanem kategóriáktól is, pl. a folyók nevei mindig hímneűek, függetlenül a végződésüktől (el Tisza). Mássalhangzó végződésű főnév is lehet nőnemű (pl. la razón, la labor), ez sem mérvadó; ugyanakkor az -ión végű főneveknek sem mindegyike nőnemű (pl. el avión, el bastión), hanem csak egy behatároltabb kategória ezeken belül, amelyek viszont MINDIG nőneműek, kivétel nélkül, mégpedig a -ción, -sión és -xión végűek. A -d végű főneveknek sem mindegyike nőnemű (pl. el laúd), itt is inkább csak egy szűkebb kategória, amely viszont mindig az: -dad, -tad és -tud. Semlegesnemű főnevek nincsenek, csak névmások (ello/lo, esto, eso, aquello, todo ‘minden’, nada ‘semmi’, algo ‘valami’, tanto ‘annyi’, cuánto ‘mennyi’ stb.) és a határozott névelő (lo): el bueno ‘a jó [férfi]’, la buena ‘a jó [nő]’, lo bueno ‘a jó [dolog, ami jó]. Funkcionálisan az alguien ‘valaki’ is semleges nemű lenne, de mivel semleges nemű személy nem létezik, ezért ezt hímneműnek kategorizálják. A melléknév semlegesnemű alakja megegyezik a hímneművel: nada nuevo ‘semmi új’.

    A többes számnál az irodalmi nyelvben nem csak mássalhangzó végződő szavaknál van -es, hanem a hangsúlyos -í és -ú végződésűeknél is: bisturí / bisturíes ‘szike/szikék’, tabú / tabúes ‘tabu/tabuk’, iraquí / iraquíes ‘iraki/irakiak’. A köznyelvben viszont ingadozik: tabú / tabús~tabúes. A magánhangzók elnevezésének többes száma rendhagyó: aes [ájsz], es, íes, oes, úes.

    A határozott és határozatlan névelőnél még annyit, hogy hangsúlyos [a]-val kezdődő (írásban a-, ha- v. á-, há-) nőnemű szavak előtt el és un áll, ezek azonban nem a hímnemű alakok, hanem arról van szó, hogy a latin nőnemű alakok másképp rövidültek le eufonikus okokból (lat.ILLE > ósp. ell > sp. el, és ILLA > ósp. ela > sp. la, de: [‘a] előtt: ela > el: ILLA ÁNIMA > *ela alma > *el’alma > el alma [de: las almas]; UNA ÁQUILA > *un’águila > un águila [de: unas águilas). Ez kizárólag arra az esetre igaz, ha a névelő közvetlenül megelőzi a főnevet, és csakis főnévre: un alma buena, de: una buena alma; el águila blanca, de: la blanca águila, akkor is, ha a melléknév hangsúlyos [a]-val kezdődik: la alta sociedad [‘lalta…] ‘a magas társadalom’. KIVÉTELEK a szabály alól a betűk nevei: la A ‘az A’ (*el A), la hache ‘a H’ (*el hache), itt ugyanis hiátussal ki kell ejteni a névelő [a] hangját is [la’a], [la’atSe].

    Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett.

  2. október 30, 2016

    Tóth Enikő Válasz

    Üdvözlök mindenkit! Engem a spanyol befejezett idő ige ragozása érdekel! ( Ami már rég megtörtént) Ha valaki tudna nekem ebben segíteni akkor fenti emailcímemre tudja küldeni a segítséget vagy a facebook elérhetőségemre: https://www.facebook.com/marianaesposito00/about A segítségeket előre is nagyon szépen köszönöm! Üdvözlettel: Tóth Enikő

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


5 − = 4

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>