A befejezett jelen idő
(Present Perfect)

A present perfect képzése:

A to have igét kell ragozni egyszerű jelen időben, ezt követi az ige harmadik alakja (past participle), pl. I have worked.

to have         +    3. alak (past participle)
egyszerű jelen időben

Kérdő alakban a have segédige megelőzi az alanyt, pl.  have you worked?
Tagadó alakban a tagadószó a have után áll (pl. he has  not worked = he hasn’t worked).

A to work (dolgozni) ige befejezett jelen ideje:

–

Sok igének rendhagyó a harmadik alakja, ezeket meg kell tanulni. A 10 további legfontosabbnak mondható  rendhagyó ige: go – gone; come – come; eat – eaten; drink – drunk; read – read; write – written; be – been; have – had; take – taken; see – seen. Pl.: I have come. You have written. He has read.
További rendhagyó igék.
–
Megjegyzés: A régi angol nyelvben a mozgást kifejező igék befejezett jelenjét nem a to have, hanem a to be igével képezték. Elvétve ma is előfordul pl. az I have gone helyett az I am gone.

– – –

A present perfect használata:

A magyarban valamikor jelen idővel, valamikor múlt idővel fejezzük ki azt, amit az angol a Present Perfect-tel.

A magyar múlt idő fejezi ki, ha:

1. A cselekvés a múltban nemrég történt, és azt tartjuk fontosnak, hogy a cselekvésnek a jelenben is van hatása, eredménye. Ha a cselekvésnek nincs érzékelhető hatása a jelenben, akkor egyszerű múlt időt (Past Simple), ha van hatása, akkor a Present Perfect-et használjuk:

I arrived. – ‘Megérkeztem.’ (De azóta már nem vagyok ott, ahova megérkeztem.)
I have arrived. – ‘Megérkeztem.’ (Még mindig ott vagyok, ahova megérkeztem.)

The pen fell down. – ‘A toll leesett.’ (De azóta felvette valaki, már nincs a földön.)
The pen has fallen down. – ‘A toll leesett.’ (Azóta is ott van a földön.)

The pen has fallen down
(Forrás: kaiyakitty.wordpress.com)

Ha pontosabbak akarunk lenni, magyarul talán nem is múlt idővel kéne ezeket a mondatokat lefordítani, hanem jelen idővel, hiszen nem a cselekvés a fontos, hanem a jelenbeli eredménye. Így az I have arrived valójában azt jelenti, hogy “Itt vagyok”, “Meg vagyok érkezve”, a The pen has fallen down pedig, hogy “A toll le van esve”, csúnya magyarsággal. A befejezett jelen idejű mondat felírható egy múlt idejű és egy jelen idejű mondat “összegeként”:

I arrived + I am here = I have arrived.

A “csúnya magyarsággal” fordítható mondatok bizonyos igéknél a magyar nyelvben is elfogadhatóak, pl. “A számítógép be van kapcsolva”, “A levél meg van írva”. Tehát nem maga a cselekvés a lényeges, hanem a cselekvés következtében fennálló állapot, és ez az állapot lehetővé tehet vagy megakadályozhat jelenbeli ill. jövőbeli cselekvéseket:

I cannot go on holiday because I have broken my leg. – ‘Nem tudok nyaralni menni, mert el van törve a lábam’ (vagy: “… mert eltörtem a lábam”, de az “el van törve a lábam” jobban visszaadja ezt a jelentést).
Two years ago I broke my leg and couldn’t go on holiday that summer. – ‘Két éve eltörtem a lábam és nem tudtam nyaralni menni azon a nyáron.’ (Azóta már nincs eltörve a lábam, nincs kihatása a jelenre.)

I switched on the TV and watched a film. – ‘Bekapcsoltam a tévét és megnéztem egy filmet.’
I’ve switched on the TV and now we can watch the film. – ‘Bekapcsoltam a tévét és most megnézhetjük a filmet.’

Az egyszerű múlt idő mellé általában odaérthető egy olyan határozó, ami a múltra utal (yesterday – tegnap; last week – a múlt héten), míg a befejezett jelen idő mellé olyan időhatározó, ami a jelennel való kapcsolatra utal (pl. now – most; just – éppen; this morning – ma reggel; today – ma):

Yesterday I switched on the TV and watched the film. – ‘Tegnap bekapcsoltam a tévét és megnéztem a filmet.’
I have just switched on the TV and I am watching the film. – ‘Épp most kapcsoltam be a tévét és nézem a filmet.’

Ezek a határozószók sokszor segítenek, de néha félrevezetők is lehetnek. Pl. ha azt akarjuk kifejezni, hogy a toll a polcon van, és a múlt héten tettük oda, akkor is befejezett jelent kell használni, mert a cselekvés következtében fennálló állapot a fontos. Ha pedig pár másodperce ejtettük le a tollat, de gyorsan fel is vettük, akkor már múlt időt kell használnunk.

Felmerülhet a kérdés, mi a helyzet a nagyon régen megtörtént cselekvésekkel, amiknek érzékelhető hatásuk van a jelenben. Kolumbusz felfedezte Amerikát, így most utazhatunk oda, beleszólnak az amerikaiak az európai, keleti politikába, stb. Miért nem használunk ilyenkor tehát befejezett jelen időt? Mert nem az a fontos, hogy a cselekvésnek van-e eredménye, hatása a jelenre, hanem hogy ezt hangsúlyozni akarjuk-e. Ha tehát olyan értelemben beszélnénk Amerika felfedezéséről, hogy “Amerika fel van fedezve és most éppen oda utazunk repülőn”, akkor Present Perfect-et használnánk. De ilyen mondatokat csak nagyon ritkán mondunk. Amerika felfedezése mint történelmi tény szokott megemlítésre kerülni, konkrét időponthoz köthető és nem a cselekvés eredménye miatt szoktuk megemlíteni, hanem a cselekvés ténye miatt. Ha belegondolunk, nagyon sok cselekvésre ráfogható, hogy a jelenben eredménye van, mégsem befejezett jelenben mondjuk, hanem múlt időben, mert nem a cselekvés eredménye, a cselekvés következtében fennálló állapot miatt beszélünk róla, hanem magát a cselekvést tartjuk fontosnak. Természetesen szövegkörnyezettől ill. szemlélettől függően sok cselekvésről beszélhetünk befejezett jelen időben és múlt időben is.

2. Ha nem azt tartjuk fontosnak, hogy a cselekvés mikor, hol történt, hanem hogy egyáltalán már megtörtént legalább egyszer és a jövőben is megtörténhet még. A magyarban ilyenkor a múlt idő mellett a “már” szót használjuk:

I have been to England. – ‘Voltam már Angliában.’
DE: I was in England last summer. – ‘Tavaly nyáron Angliában voltam.’

I love this book. I have (already) read it four times. – ‘Nagyon szeretem ezt a könyvet, már háromszor olvastam.’ (De még többször is elolvashatom.)

Az angolban is betehetjük a mondatba az already ‘már’ szót, de ez általában szükségtelen, mert az igeidőből kikövetkeztethető. Hasonló értelemben még az ever ‘valaha’ és a never ‘soha’ szavak fordulhatnak elő ilyen mondatokban. Kérdő és tagadó mondatokban a yet használatos inkább ‘már’ jelentésben (not yet = még nem):

Have you ever played tennis? / Have you played tennis? – ‘Teniszeztél már valaha?’ / ‘Teniszeztél már?’
No, I have never played tennis. – ‘Nem, még soha nem teniszeztem.’
No, I haven’t played tennis. – ‘Nem, még nem teniszeztem.’
Yes, I have already played tennis. – ‘Igen, teniszeztem már.’

Has the postman come yet? – ‘Jött már a postás?’
The postman hasn’t come, yet. – ‘Még nem jött a postás.’

Tehát azt fejezhetjük így ki, hogy valaki csinált-e már valamit. Ha nem erről van szó, hanem egy konkrét alkalomról és meg van adva a cselekvés időpontja, akkor egyszerű múlt időt kell használni:

I played tennis yesterday with my friend at the hotel. – Tegnap teniszeztem a barátaimmal a szállodában.

3. Az előző ponthoz hasonló módon kérdő és tagadó mondatokban használunk befejezett jelen időt, ha olyan cselekvést akarunk kifejezni, ami még nem történt meg, de még megtörténhet. Ha olyan cselekvésről van viszont szó, ami nem történt meg, de már nem is történhet meg, akkor egyszerű múltat használunk:

Have you seen the Tower of London? – ‘Láttad már a londoni Towert?’ (Ha nem, még megnézheted.)
Have you spoken to my friend? – ‘Beszéltél már a barátommal?’ (Ha nem, még megteheted, a barátom még él.)
Did you speak to Pope John Paul II? – ‘Beszéltél II. János Pál pápával?’ (Ha nem, már nem történhet meg, mert már nem él.)
I spoke to him. – Beszéltem vele.
I never spoke to him. – Soha nem beszéltem vele. (Már nem is fogok.)

Have you seen the exhibition? – ‘Láttad (már) a kiállítást?’ (A kiállítás még nyitva van.)
Did you see the exhibition? – ‘Láttad a kiállítást?’ (A kiállítást már bezárták.)

I have never been to London. – ‘Nem voltam (még) soha Londonban.’ (Még elmehetek valamikor.)
I was never in London. – ‘Nem voltam soha Londonban.’ (És valami oknál fogva soha nem is juthatok már el oda.)

Ezért is a le nem zárult időszakok mellett befejezett jelen időt használunk, ha valami nem történt meg, hiszen még megtörténhet. Ilyen le nem zárult időszakokra (jelenre) utalnak pl. a következő időhatározók: today, this week, recently, lately (az utóbbi időben). Ilyen időhatározó lehet a this morning, this afternoon is, ezekkel azonban óvatosan kell bánni, mert pl. délután nem mondhatjuk azt, hogy “Ma reggel még nem láttam a barátomat”, csak ha még délelőtt van:

Today I haven’t met your friend yet. – ‘Ma még nem találkoztam a barátoddal.’
It’s ten o’clock a.m. I haven’t seen her this morning. – ‘Délelőtt tíz óra van. Nem láttam őt ma délelőtt.’
It’s one o’clock p.m. I didn’t see her this morning. – ‘Délután egy óra van. Nem láttam őt ma délelőtt.’

4. A just mellett befejezett jelent, a just now mellett egyszerű múltat kell használni. (Miért? Ez van, ezt kell szeretni, ez a szabály, akár tetszik, akár nem!)

He has just arrived. – ‘Éppen most érkezett.’
He arrived just now. – ‘Éppen most érkezett.’

Mint tehát látható, a befejezett jelen olyan múlt idejű cselekvést fejez ki, amikor nem a cselekvés ténye a fontos, hanem az eredménye, jelenbeli hatása, illetve hogy egyáltalán megtörtént-e már valaha a cselekvés ill. megtörténhet-e még.
Mivel nem a cselekvés időpontja a lényeges ilyenkor, a befejezett jelen soha nem fordul elő a when kérdőszó mellett, ami a cselekvés idejére kérdez rá. Más kérdőszó mellett előfordulhat: Who has eaten the apples? ‘Ki ette meg az almákat?’

– –

Most is megvan az eredménye:

present perfect

– –

A magyar jelen időt fejezi ki a Present Perfect:

1. Olyan cselekvés esetén, ami a múltban kezdődött el és a jelenben is tart a megadott időponttól kezdve, vagy a megadott ideje. Ezt az időpontot ill. időtartamot a for (ideje) vagy a since (óta) elöljárószókkal bevezetett időhatározó fejezi ki:

I have lived here for five years. – ‘Öt éve lakom itt.’
I have lived here since 2010. – ‘2010 óta lakom itt.’

Ilyenkor folyamatos-befejezett jelen időt (present perfect continuous, másik nevén: present perfect progressive) is lehet használni, kivéve akkor, ha az igének nincs folyamatos alakja (pl. want, believe, hear, understand). Erről részletesebben és a for, since használatáról a folyamatos-befejezett jelen időnél lehet olvasni.

2. Bizonyos kifejezések mellett befejezett jelen időt használunk, többnyire a magyar jelen idővel, de néha a múlt idővel azonos jelentésben. Ilyen kifejezések:

This is the first…, This is the second…, It is the first…, It is the second…, This is the first time…, It is the second time…,
This is the only…, It is the only…,
It’s one of the best / finest / worst…

This is the first time (that) I have been here. – ‘Ez az első alkalom, hogy itt vagyok.’ / ‘Most vagyok itt először.’
This is the best song I have ever heard. – ‘Ez a legjobb dal, amit valaha hallottam.’
This is the only book I have really enjoyed. – ‘Ez az egyetlen könyv (eddig életemben), amit a legjobban élveztem.’

– – –

Feladat: Fordítsd a mondatokat angolra! Translate the sentences into English!

Ügyeljünk arra, hogy mikor kell present perfect igeidőt, mikor egyszerű múlt időt használni!

Exercise 1

Soha nem voltam még Londonban.
Tavaly nem voltam Londonban.

Voltál már Angliában?
Voltál a múlt hónapban Angliában?

Az utóbbi időben nem láttam a barátomat.
Tegnap nem láttam a barátomat.

Ma még nem olvasta el a szomszédom az újságot.
Tegnap nem olvasta el a szomszédom az újságot.

Leesett a tollad. Vedd fel!
Tegnap leesett a tollad és felvetted.

Már megittam a teámat.
Tegnap este megittam a teámat.

Exercise 2

Jött egy leveled. El akarod olvasni?
Tegnap jött egy leveled és elolvastad.
Valaki kinyitotta az ablakot. Fázom.
Megemelték az árakat. Nincs elég pénzem megvenni az autót.
A kollégánk bement a szobába és a főnökre vár.
Pár órája a kollégánk bement a szobába és megvárta a főnökét.
Kinyitottam a könyvet, mert olvasni fogok (készülök).
A múlt alkalommal kinyitottam a könyvet és elolvastam a szöveget.
A kollégánk bekapcsolta a számítógépet és a külföldi kollégákkal beszél.
Tegnap a kollégánk bekapcsolta a számítógépet és kinyomtatta a levelet.
A főnök két napja beteg. A főnök tegnap beteg volt. A kollégám január óta nem dolgozik.

A fordítási gyakorlat megoldása.

– – –

Felhasznált irodalom:

Báti László, Véges István: Angol nyelvkönyv. Tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Raymond Murphy: English Grammar in Use, second edition, Cambridge University Press.

Zoltán Erika: Angol igeidők. Szabályok és gyakorlatok, Corvina, 1997.

Link:

Perfect English Grammar – Present perfect or past simple?.