A hangsúlytalan névmási alakok találkozása az olaszban

Olasz névmások találkozása
Melyik névmás lesz elől?

Néha előfordul az olasz  névmások találkozása, azaz a hangsúlytalan névmási alakok közül kettő  egymás mellé kerül a mondatban. A két névmás sorrendje ilyenkor nem tetszőleges, hanem szabályok határozzák meg.
A tárgyat és a részeshatározót is kifejezhetjük névmással:

Do un libro al professore – A könyvet odaadom a tanárnak.
Lo do al professore – Odaadom (azt) a tanárnak.
Gli do il libro – Odaadom (neki) a könyvet.

Ha mindkettőt névmással fejezzük ki (neki, azt), akkor itt a gli és a lo egymás mellé kerül, és össze is olvad, amiből a glielo alak keletkezik:

Glielo do – Odaadom (neki azt).

Más részes- és tárgyesetű névmások is kerülhetnek egymás mellé:

Ti do il libro – Neked adom a könyvet.
Te lo do – Odaadom (neked azt).

A ti és a lo találkozásából te lo lesz.

Ha egy mondatban egymás mellett a személyes névmás tárgyesetű (vagy visszaható) és részes esetű alakja egyaránt előfordul, akkor a mi, ti, si, ci, vi megelőzi a lo, la, li, le alakot (ilyenkor me, te, se, ce, ve alakjuk lesz), míg a loro követi a lo, la, li, le-t. Tehát, a részes esetű névmások vannak elől, kivéve a loro.
A gli nem csak előtte áll a tárgyesetű névmásoknak, hanem egybe is írjuk velük, így glielo, gliela, glieli, gliele alakok keletkeznek.

Olasz névmások találkozása

Pl.:
Te lo do – Neked azt odaadom..
Ce li dai – Nekünk azokat odaadod.
Me la danno – Nekem azt odaadják.
Lo do a loro – Azt odaadom nekik.
Glieli dai – Neki azokat odaadod.

Ha igenév vagy felszólító módú igealak mellé kerülnek ezek a névmások, akkor egybe íródnak egymással is és az igével is, annak a végére kerülnek. A főnévi igenév e-je kiesik. A hangsúly megmarad az igealak adott magánhangzóján, így hátulról számolva akár a negyedik szótagra is eshet:

Dammelo! = Add nekem azt!
Voglio darteli = Neked akarom adni azokat.
Raccontacelo! = Meséld el nekünk azt!
Raccontatecelo! = Meséljétek el nekünk azt!
dandovela = nektek adva azt
datoglieli = neki adva azokat

A tárgy és részeshatározó sorrendjéről itt lehet bővebben olvasni.

Megjegyzés: Ha a ci nem személyes névmást fejez ki (minket, nekünk),  hanem határozói névmást (pl. ott, oda), akkor is ce lesz belőle a lo, la, li, le előtt: Mettiamo il quaderno sullo scaffale? – Sì, ce lo mettiamo (A polcra tesszük a füzetet? Igen, oda tesszük.)

A ci/vi határozói névmás találkozása más névmásokkal:

Főleg a elöljárói vonzattal járó visszaható igéknél (pl. abituarsi a – hozzászokni valamihez) fordul elő egy másik jelenség. Ha az a elöljáróval álló bővítményt a ci névmással helyettesítjük, ez a visszaható névmás mellé kerül. Ha a ci határozói névmás találkozik más névmási alakokkal, egyszerűen egymás mellé kerülnek:

mi ci
ti ci
ce gli/ce le
vi ci
vi ci
ci si

Pl.:
Mi ci sono abituato. Vi ci siamo abituati. Vi ci siete abituati. Ci si sono abituati.

A si általános alany találkozása másik si névmással:

Ilyenkor egymás mellett a „si si” rosszul hangozna, ezért helyette ci si áll. Ezzel főleg visszaható igéknél találkozhatunk:

Qui ci si lava alle 6 – Itt hatkor mosakszik az ember.
Qui ci si occupa del lavoro – Itt munkával foglalkoznak.

A si általános alanyról bővebben itt lehet olvasni.

Felhasznált irodalom az olasz névmások találkozása témához:

Király Rudolf, Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest

Link az olasz névmások találkozása témához:

Oneworlditaliano – Pronomi combinati

Zanichelli – I pronomi italiani

italian.tolearnfree.com – I pronomi composti – A magyarázat után gyakorló feladatok is vannak.

2 komment:

  1. november 5, 2017

    Rita Válasz

    Szia !

    Tudnál nekem abban segíteni, hogy az olaszban a L’imperativo con i pronomi-t mikor és miért használjuk?
    A hogyan-ra van egy táblázatom a könyvemben, de a használatával nem vagyok teljesen tisztában.
    Köszönöm!

    • Kedves Rita! Az imperativóról nincs még az oldalon külön szó, de ezt hamarosan igyekszem pótolni. Elöljáróban annyit, hogy a hangsúlytalan névmási alakokat (pl. mi, ti, gli, lo, la) egybe írjuk az igével felszólító módban(pl. parlami – beszélj nekem!), kivétel csak a magázás, egyes és többes számban is (pl. mi dica – mondja meg nekem!) Egyszótagú igéknél a névmás kezdőbetűje megkettőződik (pl. di’ + lo = dillo – mondd azt!) Mikor és miért használjuk? Akkor, amikor ilyen hangsúlytalan névmás kerül a felszólító módú ige mellé. És miért? Ez a szabály, meg kell tanulni, nagyon megmagyarázni nem lehet. Nem tudom, ez volt-e a kérdés. De majd mindenképpen jön egy bővebb magyarázat ehhez is itt az oldalon.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


3 × 2 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>