Az olasz feltételes mód jelen ideje – Condizionale presente

Az olasz feltételes jelen idő
(Il condizionale presente
vagy: il condizionale semplice)

Az olaszban a kijelentő mód (modo indicativo) mellett létezik felszólító mód (modo imperativo), feltételes mód (modo condizionale) és kötőmód (congiuntivo) is. A feltételes módban, a magyarhoz hasonlóan két idő van, jelen (condizionale presente) és múlt (condizionale passato). A feltételes jelen egy szóból álló igealak, ezért condizionale semplice névvel is hivatkoznak rá. A feltételes múlt összetett igealak, ezért condizionale passato-nak is nevezik.
Az olasz feltételes jelen idő töve ugyanaz, mint a kijelentő mód jövő idő töve. Tehát az -are, -ere, -ire végéről elhagyjuk az e-t. Továbbá az -are végű igék a-ja e-re vált, akárcsak jövő időben. (Pl. parlare – parler-; prendere – prender-; partire – partir-). A ragok mindig a következők:

-ei
-esti
-ebbe
-emmo
-este
-ebbero

(Ha ismerjük az -ere végű igék ragozását passato remotóban, könnyen megjegyezhetjük a ragokat.)
Példák:

PARLARE PRENDERE PARTIRE
parlerei
parleresti
parlerebbe
prenderei
prenderesti
prenderebbe
partirei
partiresti
partirebbe
parleremmo
parlereste
parlerebbero
prenderemmo
prendereste
prenderebbero
partiremmo
partireste
partirebbero

Az -are végű igék -ere végűekként viselkednek. Emiatt a -care, -gare végű  igéknél megváltozik a helyesírás, h-t betoldunk, akárcsak jövő időben:

MANCARE PAGARE
mancherei
mancheresti
mancherebbe
pagherei
pagheresti
pagherebbe
mancheremmo
manchereste
mancherebbero
pagheremmo
paghereste
pagherebbero

A -ciare, -giare, -sciare végű igék i-je kiesik, hiszen a kiejtés szempontjából nincs rájuk szükség:

COMINCIARE MANGIARE LASCIARE
comincerei
cominceresti
comincerebbe
mangerei
mangeresti
mangerebbe
lascerei
lasceresti
lascerebbe
cominceremmo
comincereste
comincerebbero
mangeremmo
mangereste
mangerebbero
lasceremmo
lascereste
lascerebbero

Mivel a töve megegyezik a jövő idő tövével, a jövő időben rendhagyó igék a feltételes módban is rendhagyóak lesznek. A ragok sosem rendhagyók. Pl.:

avere: avrò – avrei essere: sarò – sarei stare: starò – starei
dare: darò – darei fare: farò – farei andare: andrò – andrei
cadere: cadrò – cadrei vedere: vedrò – vedrei vivere: vivrò – vivrei
potere: potrò – potrei volere: vorrò – vorrei dovere: dovrò – dovrei
sapere: saprò – saprei venire: verrò – verrei tenere: terrò – terrei
bere: berrò – berrei porre: porrò – porrei trarre: trarrò – trarrei
tradurre: tradurrò – tradurrei rimanere: rimarrò – rimarrei

Például:

AVERE ESSERE ANDARE
avrei
avresti
avrebbe
sarei
saresti
sarebbe
andrei
andresti
andrebbe
avremmo
avreste
avrebbero
saremmo
sareste
sarebbero
andremmo
andreste
andrebbero


VENIRE POTERE VOLERE
verrei
verresti
verrebbe
potrei
potresti
potrebbe
vorrei
vorresti
vorrebbe
verremmo
verreste
verrebbero
potremmo
potreste
potrebbero
vorremmo
vorreste
vorrebbero

Használata

1. Ugyanakkor használjuk, amikor a magyar feltételes jelen időt (-na, -ne, -ná, -né, pl. olvasna, inna, enne, ülne – egyes nyelvtanok ezt „lehetséges feltételnek”, „még teljesülhető feltételnek” is nevezik): parlerei – beszélnék; sarebbe – lenne.
Annyiban tér el a magyartól, hogy a se (ha) kötőszó mellett nem használható. Így pl. a magyar „Ha elolvasnám a könyvet…” féle mondatokban nem lehet az „elolvasnám” szót olasz feltételes jelen idővel fordítani. Helyette a kötőmód imperfettóját kell használni (lásd itt).

Comprerei un libro ma non ho soldi – Vennék egy könyvet, de nincs pénzem.

Használható még udvarias kérés kifejezésére is (ahogy a magyarban is), elsősorban a potere igével, de anélkül is:

Potrebbe dirmi che ore sono? – Meg tudná mondani, mennyi az idő?
Apriresti la finestra? – Kinyitnád az ablakot?

Megjegyzés: A nyelvtanok sokszor külön említik a teljesülhető feltételt és tanácsot, javaslatot, mint a feltételes jelen idő használati körét. Javaslat, tanács: Dovresti mangiare meno dolce (Kevesebb édességet kellene enned). Mivel ezekben az esetekben a magyarban és az olaszban is feltételes jelen időt használunk, felesleges ezeket külön tárgyalni. Egyszerűbb azt mondatni, hogy ugyanakkor használjuk a két nyelvben ezt az igealakot, és a különbségekre térni ki. (Az egyik különbség, hogy se után nem áll feltételes mód, a másik különbség a következő, 2. pontban található.)

2. Használhatjuk állítólagos jelen idejű cselekvés kifejezésére, aminek megtörténésében nem vagyunk biztosak, csak hallottuk valahonnan. Ha magyar mondatban jelen idő mellett az „állítólag” szó szerepel, akkor az olaszban használhatjuk a feltételes jelen időt, és az „állítólag” szót ki is hagyhatjuk:

Ci sarebbero scioperi in tutto il paese – Állítólag sztrájkok vannak az egész országban.
Secondo la polizia, il ladro non vivrebbe qui – A rendőrség szerint a tolvaj nem itt él.

olasz feltételes jelen

Forrás az olasz feltételes jelen idő témához:

Marin, S. Magnelli: Nuovo Progetto Italiano 1, Edilingua, 2006.

Király Rudolf, Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv, Tankönyvkiadó, Budapest

Link:

One World Italiano – Condizionale Italiano

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


+ 8 = 13

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>