A német hangsúly
Megjegyzés: A német hangsúly ismerete fontos, de nem igényel külön tanulást, ha valaki nyelvvizsgázni akar. A szavak hangsúlyát általában a szavakkal együtt megtanulják a tanulók, ami fel sem tűnik nekik. Az alábbiak inkább csak érdekességként szolgálnak. Néhány szó hangsúlya azonban problémát okozhat. Ezek általában a következők: Museum, Berlin, Restaurant; az -ion végű főnevek; az -ie végű főnevek; az elváló és nem elváló igekötős igék.
A német hangsúly aránylag egyszerű. A hangsúly azt jelenti, hogy (akár egy mondaton, akár egy szón belül) az egyik magánhangzót (vagy kettőshangzót, ami a németben pl. ei vagy au) erősebben, hangosabban ejtjük ki, mint a többit. A hangsúly tehát magánhangzókra, kettőshangzókra, vagy szótagokra értelmezhető. Hiszen egy szótagban egy magánhangzó (kettőshangzó) van. A nyomtatott szótárak általában jelölik a szavak hangsúlyát (a netes szótárak sokszor nem!), többnyire egy pontot tesznek a hangsúlyos magánhangzó vagy a hangsúlyos szótag elé. Itt kiemeléssel jelöljük a hangsúlyos magánhangzót.
A magyar nyelvben a szavak hangsúlya az első szótagra esik. A német hangsúly is legtöbbször az első szótagon van:
Schriftsteller – író
Zeitung – újság
Schwierigkeit – nehézség
Mannschaft – csapat
schreiben – írni
A németben az -er, -el, -en, -e végződéseket szóban igyekeznek „lenyelni”, így ezek a szó végén nem is lehetnek hangsúlyosak, hiszen alapból hangsúlytalanul ejtik. (Kivétel lehet, ha idegen eredetű a szó.) Ezért sok két szótagú szó hangsúlya teljesen egyértelmű, pl Gabel, Löffel, Messer, Bücher, kommen, lesen, Lampe, Tasche.
Az első szótag a szótő első szótagját jelenti. Ha ez elé kerül még valami, akkor is a szótő marad hangsúlyos. Ez a „valami”, ami elé kerülhet, többnyire a nem elváló igekötő. Így pl. a schreiben szóban az ei lesz hangsúlyos akkor is, ha elé kerül pl. a ver- (verschreiben). Vagy a suchen u-ja hangsúlyos marad akkor is, ha elé kerül a ver- vagy a be- (versuchen – megpróbálni; besuchen – meglátogatni). Ezért a ge-, be-, ent-, er-, emp-, miss-, zer-, ver- kezdetű szavak hangsúlya a második szótagra esik, legyenek azok el nem váló igekötős igék, főnevek, vagy bármilyen szófajú szavak:
Entschuldigung! / Verzeihung! – Elnézést
entschuldigen – megbocsátani
Geheimnis – titok
Erkältung – megfázás
genau – pontosan
genug – elég
bestimmt – biztosan
A miss- igekötő hangsúlyos akkor, ha rögtön utána egy hangsúlytalan igekötő (általában ver-) áll:
missverstehen – félreérteni
DE: missbrauchen – helytelenül használni
Ha nem ige, hanem főnév vagy egyéb szófaj elején áll a miss-, akkor mindig hangsúlyos:
Missverständnis – félreértés
Missbrauch – helytelen használat
A német hangsúly általában nem gondolkoztatja el az utasokat, amikor a vonaton a Missbrauch szót látják.
Kivételek:
Német eredetű szavak:
allein – egyedül
Forelle – pisztráng
gestern (mert itt a ge- a szótőhöz tartozik) – tegnap
lebendig – eleven
Egyes (nem mindegyik) összetett szavak összetételének második tagja kapja a hangsúlyt. Többek között általában akkor, ha az összetétel második tagja számot fejez ki:
Jahrzehnt – évtized, Jahrhundert – évszázad, Jahrtausend – évezred).
A da- kezdetű névmási határozók és a wo- kezdetű kérdőszók második szótagja hangsúlyos:
darin, davon
womit, worüber
A hin- és her- kezdetű, irányt kifejező határozószók második szótagja a hangsúlyos:
hinein (oda be), herein (ide be)
hinaus (oda ki), heraus (ide ki)
Idegen szavak
Megjegyzés: Az alábbi szavak magyar jelentését nem minden esetben adjuk meg, mert magyarul is majdnem ugyanúgy írjuk, mint németül. (Főleg a latin eredetű szavakat a magyar és a német is átvette.)
Egyes földrajzi nevek és képzett alakjaik: (a teljesség igénye nélkül)
der Portugiese (de: Portugal), Schwerin, Jerusalem, Irak, Kalifornien
der Franzose, die Französin, französisch; Italien (Italiener, italienisch) (Az -isch végű szavak hangsúlyát lásd lejjebb!)
Mongolei, Slowakei, Türkei (Törökország)
Europa, europäisch, Amerika, amerikanisch, asiatisch, afrikanisch
Német városnevek is tartoznak ide: Berlin (Berliner), Hannover
Idegen szavak végződése és hangsúlya
Vannak olyan idegen szavak, melyeknek jellegzetes végződésük több szóban is megjelenik, és magukon hordják a szó hangsúlyát
-abel, -ibel
prädiktabel (előre jelezhető), perzeptibel (észlelhető) (ritka szavak)
-al, -ell
generell (általános), aktuell
-anz, -enz
Distanz (távolság), Dissonanz (disszonancia), Konferenz (konferencia), Existenz (egzisztencia) DE: Popanz (madárijesztő)
-ar, -är
elementar (elemi, alapvető), primär (elsődleges), sekundär (másodlagos), populär (népszerű)
-at
Akrobat (akrobata), Soldat (katona), Zerifikat (bizonyítvány)
-ei
Arznei (orvosság), Polizei (rendőrség)
-ent
Präsident (elnök), Student (egyetemista), intelligent
-er (francia eredetű szavaknál, kiejtése -é)
Bankier (bankár), Portier (ejtsd kb. portyié – portás)
-eur (kiejtve kb. -őr)
Friseur (fodrász), Ingenieur (mérnök), Inspekteur (felügyelő)
-ie: Az -ie végű szavak két csoportba oszthatók a hangsúly szerint. Egyes szavaknál az -ie végződés egyetlen hangot jelöl (hosszú í) és ez hangsúlyos (pl. Biologie – ejtsd: biologí). Amikor az -ie előtti szótagra esik a hangsúly, az ie két külön hangot jelöl (i∂, azaz az i után egy hangsúlytalan e hang, pl. Familie, ejtsd kb. fámíliö, magyaros kiejtéssel „fámílie”).
A fontosabb, véghangsúlyos -ie végű szavak (a végükön hosszú í ejtendő):
Többek között a -logie végű főnevek, és a tudományágak neve, és sok egyéb szó is: Akademie, Allergie, Analogie, Anarchie, Astronomie (csillagászat), Biologie, Chemie, Demokratie, Energie, Fantasie / Phantasie, Galerie, Garantie, Geografie / Geographie (földrajz), Ideologie, Industrie (ipar), Kalorie, Karosserie, Kategorie, Kopie (másolat), Melodie, Monarchie, Ökologie (környezettan, ökológia), Philosophie, Phobie (fóbia), Soziologie, Strategie, Symphonie, Technologie, Theorie (elmélet, teória), Therapie
Ezek magyar jelentését is általában könnyű kitalálni.
A fontosabb, nem véghangsúlyos -ie végű szavak (a végükön az i-t és az e-t külön ki kell ejteni):
Familie (család), Folie (fólia), Komödie (vígjáték, komédia), Linie (vonal), Materie (anyag), Petersilie (petrezselyem), Serie (sorozat), Studie (tanulmány)
Ezekre a magyarban általában teljesen más szót használunk, sokszor innen ismerhetők meg.
Az osztrákoknál a Kopie hangsúlya az o-ra esik.
-ieren, -iert, -ierung
informieren, interessieren; informiert, interessiert; regieren (uralkodik), regiert, Regierung (kormányzat, uralom); Legalisierung (legalizálás)
-ik
Mathematik, Musik, Politik DE: Akrobatik
Érdekesség: az -ik végződés i-je hosszan ejtendő. Az osztrákok azonban röviden ejtik.
-ion
Information, Konstruktion, Position, Station (megálló)
-isch (az isch előtti szótag hangsúlyos)
afrikanisch, amerikanisch, genetisch, historisch, mathematisch, musikalisch, sowjetisch
-ismus
Sozialismus, Tourismus
-ist
Polizist (rendőr), Tourist, Journalist (újságíró)
-iv, -ive
aktiv, passiv, instruktiv (tanulságos)
positiv (vagy: positiv), negativ (vagy: negativ)
Alternative (alternatíva)
-ment
Dokument, Element (elem), Fragment (töredék), Istrument (eszköz), Moment (mozzanat, pillanat), Parlament
-ös, -ös-
nervös (ideges), tendenziös (valamilyen irányzatú), französisch (francia)
-tät
Universität (egyetem), Qualität (minőség)
-ur
Struktur, Kultur
Néhány egyéb eset:
absolut, Artikel, Bibliothek, Charakter, Diplom, direkt, Elite (elit), Ellipse (ellipszis), exquisit (finom, kiváló), Investor (befektető), Investoren, Jesuit, konkret, korrekt, korrupt, mediterran, Medizin, modern, momentan, Museum, Polyp (polip), Problem, Programm, Prozess (folyamat), Salami
Minute (perc), Sekunde (másodperc)
Interesse, interessant, interessieren
Theater (a latin theatrum szóból származik, melynek hangsúlya szintén az a-n volt)
Rokoko – a legérdekesebb szó, mert a hangsúly mind a három szótagon előfordulhat a nyomtatott szótár szerint. A Duden szerint csak a második és az utolsó szótag lehet hangsúlyos.
August – ha a hónap neve, az első szótag hangsúlyos. Ha előnév, akkor a második szótag hangsúlyos. (lásd még itt)
Kaffee ‘kávé’ – az első szótag hangsúlyos; Café ‘kávéház’ – a második szótag hangsúlyos. (Az utóbbi francia átvétel, azért is véghangsúlyos és furcsa az írásmódja.)
Érdekesség
1. A gyenge főnevek között sok az idegen szó, és a legtöbb hangsúlya el is tér a szabályostól.
2. Az elv, hogy a hangsúly a szótőn van (pl. suchen és besuchen), az idegen eredetű szavaknál is érvényesül. Így ha az -ik végződés egy másik, értelmes szóból képez újabb szót, nem lesz hangsúlyos: Akrobat – Akrobatik.
3. Hasonló okokra vezethető vissza az is, hogy az -isch végű szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik. Az eredeti latin hangsúly megőrzése miatt egyes német szavak hangsúlya megegyezik az olasz vagy spanyol megfelelőjének a hangsúlyával: Amerikanisch – americano; Afrikanisch – africano; Italien, Italiener, italienisch – Italia, italiano; Akrobatik – acrobatica. A latinban a hangsúly az esetek nagy részében az utolsó előtti szótagra esett. A latin eredetű szavak utolsó szótagja a németben rendszerint lekopott (részben ezért is tartják sokan nem szép hangzású nyelvnek a németet), a hangsúly viszont maradt az eredeti helyén, ezért lett sok ilyen szó (pl. –at végűek, melyek a latinban –atus vagy –atum végűek voltak) véghangsúlyos. Van, ahol az -um végződés megmaradt a hangsúllyal együtt: Museum (latinban is: museum).
4. A francia nyelvben a hangsúly kivétel nélkül mindig az utolsó szótagra esik. Ezért a francia jövevényszavak hangsúlya a németben is az utolsó szótagon van, pl. Restaurant, Portier.
5. Bár a német hangsúlyt németül tanulóknak, nyelvvizsgákra készülőknek nem tanítják külön részletesen, és erre nincs is szükség, a nyomtatott nagyszótár mindegyik oldalán akadnak szavak szép számmal, melyek hangsúlya nem a szokásos első szótagra esik. A szótár ezeket jelöli is. Érdemes megnézni!
A német nyelv latin eredetű szavainak nem csupán a hangalakját, ill. nyelvtani nemét őrizte meg, hanem több esetben az eredeti latin (vagy néha francia közvetítés miatt francia) hangsúlyát is.
– A bejegyzés megírásában Latinoloquus segített, köszönjük neki! –
Forrás:
Duden – Das Aussprachewörterbuch: Betonung und Aussprache von über 132.000 Wörtern und Namen, Dudenredaktion, Bibliographisches Institut GmbH, 2005
Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest
Karácsony Lajos, dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest
Gunther Dietz, Krisztián Tronka: SprechProbe. Aussprachetraining für ungarische DaF-Lernen. Arbeitsbuch, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2004.
Halász Előd: Német-magyar kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990
Linkek a német hangsúly témához:
Angol Wikipédia: Standard German phonology – Stress
IMS – Word stress in German (Szóhangsúly a németben) – Tudományos írás angolul a német szóhangsúlyról, a stuttgarti egyetem honlapján
Universität Bielefeld – Wortakzent
Grammatik-Online – Wortakzent (egy lengyel oldal a német hangsúly témáról)
The Free Dictionary – on-line szótár, mely a hangsúlyt is jelöli
Duden – A „német MTA” on-line szótára is jelöli a hangsúlyt. Ehhez a keresés után az első megjelenített elem alján a Zum vollständigen Artikel feliratra kell kattintani. Az ezután megjelenő oldalon le kell görgetni, és a Betonung után megtalálható a szó, a hangsúlyos magánhangzó alatt egy pont van.
A hangsúly más nyelvben:
