Latin befejezett múlt – indicativus praeteritum perfectum

Befejezett múlt – indicativus praeteritum perfectum (plusquamperfectum)

Az indicativus praeteritum perfectum egyetlen szóból álló igealak, ahogy a többi cselekvő igealak is. A tőhöz illesztett ragokból tevődik össze:

perfectum tő   +   a létige praeteritum imperfectum alakja

Tő: A perfectum tő: bővebben lásd itt!

Ragok: Az indicativus praeteritum imperfectum ill. a létige ragozása ebben az időben itt is megtalálható.

ego        -eram
tū         -erās
is, ea, id -erat
nōs        -erāmus
vōs        -erātis
iī, eæ, ea -erant

Szabályos (gyenge) igék

1. konjugáció
amō, amāre
szeretni
2. konjugáció
dēleō, dēlēre
(el)törölni
4. konjugáció
audiō, audīre
hallani
amāveram
amāverās
amāverat
dēlēveram
dēlēverās
dēlēverat
audīveram
audīverās
audīverat
amāverāmus
amāverātis
amāverant
dēlēverāmus
dēlēverātis
dēlēverant
audīverāmus
audīverātis
audīverant

A klasszikus latinban összevonható alakok:

amāre dēlēre audīre
amāram
amārās
amārat
dēlēram
dēlērās
dēlērat
audieram
audierās
audierat
amārāmus
amārātis
amārant
dēlērāmus
dēlērātis
dēlērant
audierāmus
audierātis
audierant

Rendhagyó perfectum tövű igék:


bibō
bibere
inni
-s tő
scrībō
scrībere
írni
 -u tő
doceō
docēre
tanítani
biberam
biberās
biberat
scrīpseram
scrīpserās
scrīpserat
docueram
docuerās
docuerat
biberāmus
biberātis
biberant
scrīpserāmus
scrīpserātis
scrīpserant
docuerāmus
docuerātis
docuerant

tőhangnyújtás

videō
vidēre
látni
tőhangváltás-
tőhangnyújtás
agō
agere
cselekedni
reduplikáció

currō
currere
futni
vīderam
vīderās
vīderat
ēgeram
ēgerās
ēgerat
cucurreram
cucurrerās
cucurrerat
vīderāmus
vīderātis
vīderant
ēgerāmus
ēgerātis
ēgerant
cucurrerāmus
cucurrerātis
cucurrerant

További rendhagyó igék:

sum
esse
lenni

īre
menni
volō
velle
akarni
possum
posse
-hat, -het
fueram
fuerās
fuerat
ieram
ierās
ierat
volueram
voluerās
voluerat
potueram
potuerās
potuerat
fuerāmus
fuerātis
fuerant
ierāmus
ierātis
ierant
voluerāmus
voluerātis
voluerant
potuerāmus
potuerātis
potuerant

Perfektív igék: Ezeknek csak perfektív alakjaik léteznek, de imperfektív jelentést fejeznek ki.

nōvī
nōvisse (nōsse)
tudni
cœpī
cœpisse
elkezdeni
nōveram/nōram
nōverās/nōrās
nōverat/nōrat
cœperam
cœperās
cœperat
nōverāmus/nōrāmus
nōverātis/nōrātis
nōverant/nōrant
cœperāmus
cœperātis
cœperant

meminī
meminisse
emlékezni
ōdī
ōdisse
gyűlölni
memineram
meminerās
meminerat
ōderam
ōderās
ōderat
meminerāmus
meminerātis
meminerant
ōderāmus
ōderātis
ōderant

Indicativus praeteritum perfectum ókori Olaszország romok

Az indicativus praeteritum perfectum (plusquamperfectum) használata

Elsősorban olyan cselekvés vagy történés kifejezésére szolgál, amely a múltban már azelőtt befejeződött vagy elkezdődött, mielőtt egy másik, későbbi cselekvés vagy történés elkezdődött, folyt vagy megtörtént volna. Az indicativus praeteritum perfectum ún. viszonyított igeidő, melyet egy praeteritum imperfectum vagy praesens perfectum igeidőben álló ige előz meg időben.
Valószínűleg a magyar régmúlt (mondtam volt) a latin indicativus praeteritum perfectum-ból alakult ki a bibliafordítások során.

Használati köre:

1. Hiányos igéknél (ōdī, meminī, cœpī) az egyedüli lehetőség múlt idő kifejezésére.

Postrēmō ōderam multō pēius hunc quam illum ipsum Clōdium. – A végén őt sokkal jobban meggyűlöltem, mint Clodiust magát.

2. Előidejű vonatkozói mellékmondatokban rendkívül gyakori:

Pontifex māximus nē fierem in vīvī conlēgae meī locum, populō id sacerdōtium dēferente mihi quod pater meus habuerat, recūsāvī. – Hogy ne én viseljem a pontifex maximus tisztségét élő hivataltársam helyett, a papságot, amit a nép rám akart ruházni, s amit megelőzőleg apám is viselt, visszautasítottam.

Fēcit igitur Noë omnia quæ præcēperat illī Deus. – Noé megtett hát mindent, amelyet Isten neki előírt.

Abiit autem quī quinque talenta accēperat. – Elment hát, aki öt talentumot kapott.

Vīditque Deus cuncta, quæ fēcerat, et erant valdē bona. – S látta Isten mindent, amelyet alkotott, és nagyon jók voltak.

Multī autem eōrum quī audierant verbum, crēdidērunt. – Sokan ugyanis azok közül, akik hallották az igét, hittek

Et loquēns cum illō intrāvit, et invēnit multōs quī convēnerant. – És míg vele beszélt, belépett, és sokakat talált, akik összegyűltek.

3. Előidejűség kijelentő módú okhatározói/magyarázó mellékmondatokban.

Descenditque Abram in Ægyptum, ut peregrīnārētur ibī : prævaluerat enim famēs in terrā. – Ábrám lement Egyiptomba, hogy ott szálljon meg: földjét ugyanis az éhínség lepte el.

Et benedīxit dieī septimō, et sanctificāvit illum, quia in ipsō cessāverat ab omnī opere suō quod creāvit Deus ut faceret. – És megáldotta a hetedik napot, s megszentelte azt, ugyanis azon megpihent munkája után, amit Isten megteremtett.

et quōniam ā Mæōtide multī barbarī ēruperant, hōs eōsdem cōnsiliō atque virtūte conpressit. – s minthogy Maeotisból sok barbár tört ki, ezeket erővel és ésszel elnyomta.

Videntēs autem Petrī constantiam, et Iōannis, compertō quod hominēs essent sine litterīs, et idiōtæ, admīrābantur, et cōgnōscēbant eōs quōniam cum Iēsū fuerant. – Látva Péter állhatatosságát, és Jánosét, felismervén, hogy ők írástudatlan emberek, és járatlanok, rácsodálkoztak, és felismerték őket, minthogy régebben Jézussal voltak.

Et erat Anna prophētissa, fīlia Phanuel, de tribū Aser : hæc prōcēsserat in diēbus multīs, et vīxerat cum virō suō annīs septem ā virginitāte suā. – És volt Anna prófétanő, Phanuel lánya, Aser törzséből: nagyon előrehaladt napjaiban, férjével élt hét évig szüzessége után.

4. Előidejűség elbeszélés kontextusában:

Sed eī cāriōra semper omnia, quam decus atque pudicitia fuit; pecūniæ an fāmæ minus parceret, haud facile discernerēs; lubido sic accēnsa, ut sæpius peteret virōs, quam peterētur. Sed ea antehāc prōdiderat creditum abiūrāverat, cædis cōnscia fuerat: luxūriā atque inōpiā præceps abierat. – De neki kedvesebb volt minden, mint a tisztesség és a szemérmesség: hogy vajon a pénznek vagy hírnévnek kevésbé engedett volna, nem könnyen dönthető el; akkora vágya volt, hogy gyakrabban kért fel férfiakat, mint kérték fel őt. De előtte azokat elárulta, hitelét elvesztette, a gyilkosság tudatában volt, luxusban és szegénységben hanyatlóan távozott.

4. Római levelezés kontextusában: A rómaiak a leveleiket az olvasó szempontjából írták meg: ami a levélíró szempontjából jelen idő, a levélt fogadó szempontjából viszont múlt idő, azt praeteritum imperfectumba vagy praesens perfectumba teszik. Ami a levélíró szempontjából múlt idő, azt pedig praeteritum perfectumba.

Ad tuās omnīs epistulās rescrīpseram prīdiē. – Tegnap az összes leveledre válaszoltam.

5. cum inversum (A cum jelentése: amikor – hirtelen, gyorsan történt egy másik cselekvés):

Vix epistulam patris lēgeram, cum repente ipse vēnit. – Alig olvastam apám levelét, amikor hirtelen ő megérkezett.

Dīxerat hoc ille, cum puer nuntiāvit venīre ad eum Lælium domōque iam exīsse. – Ezt mondta előzőleg, amikor a fiú közölte, hogy ahhoz a Laeliushoz érkezik, s hazulról már elment.

Cum Placentiam cōnsul vēnit, iam ex statīvīs mōverat Hannibal. – Amikor Placentiába érkezett a konzul, Hannibal már az állandó táborából eltávozott.

6. cum iterativum (A cum jelentése: valahányszor, ahányszor):

Cum vēr esse cœperat, Verrēs sē dabat labōribus et itineribus. – Ahányszor tavasz lett, Verres munkáknak és utazásoknak szentelte magát.

Cum rosam vīderat, tum incipere vēr arbitrābātur. – Ahányszor rózsát látott, úgy gondolta, hogy már elkezdődött a tavasz.

7. postquam/posteāquam (miután) és posteā…quam (valamennyi idővel azután, hogy) mellett:

a, Praesens perfectum helyett praeteritum perfectumot használunk, ha pontosan meg van adva az idő mértéke.

Hamilcar nōnō annō postquam in Hispāniam vēnerat, in prœliō occīsus est. – Hamilcart kilenc évvel azután, hogy Hispániába ment, csatában megölték.

b, Praeteritum perfectumot használunk postquam / posteāquam / posteā…quam / ubi / simulac / ut kötőszók után, ha a tevékenység eredményéből adódó múltbéli állapot meghatározásáról van szó:

Posteāquam tantam multitūdinem collēgerat emblēmatum, īnstituit officīnam. – Miután annyi eszközt összegyűjtött (s most már nála van), műhelyt nyitott.

Ut Athēnās vēneram, exspectābam ibī iam quartum diem Pomptīnum. – Mihelyt Athénba érkeztem, már négy napja Pomptinust vártam.

Ubi sēnserant hostēs, crēvit ex metū aliēnō audācia. – mihelyt megérezték az ellenséget, az idegentől való félelemből megnőtt a merészség.

8. Az ún. latin perfektív igék imperfectum jelentést fejeznek ki indicativus praeteritum perfectum alakban.

– A bejegyzés Latinoloquus tollából származik –

Forrás:

Betts Gavin: Latin nyelvkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest

Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest

Allen – Greenough: New Latin Grammar, 1872

Kühner-Stegmann: Ausführliche Grammatik der lateinischen Sprache, zweiter Band, 1879.

Linkek az indicativus praeteritum perfectum igeidőhöz:

ELTE BTK – Az indicativus praeteritum perfectum ragozása és használata

Orbilat.com – Az indicativus praeteritum perfectum ragozása cselekvő és szenvedő alakban is

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


1 × = 5

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>