Olasz igeragozás – Imperfetto (folyamatos múlt)

Olasz igeragozás – Imperfetto (folyamatos múlt)

A kijelentő mód folyamatos múltja
(Imperfetto dell’indicativo)

Az imperfetto egyszerű (egyetlen szóból álló) igealak. Úgy képezzük, hogy a főnévi igenév -re végződését elhagyjuk, ennek helyére jönnek a személyragok (-vo, -vi, -va…). Tehát a -re előtti a, e vagy i ott marad. Néhány könyv viszont úgy fogalmazza ezt meg, hogy az -are, -ere, -ire végződés marad el, így viszont a tőhangot újra ki kell tenni a ragok elé (ebben a megközelítésben a ragok az -are végű igéknél: -avo, -avi, -ava…; -ere végű igéknél: -evo, -evi, -eva…; -ire végű igéknél: -ivo, -ivi, -iva…).


imperfetto Venezia

Venezia – Velence

Tő: Igető a tőhanggal együtt (csak a –RE marad el):

-ARE, -ERE, -IRE

-vo
-vi
-va
-vamo
-vate
-vano

Példák:

CANTARE VENDERE PARTIRE
cantavo
cantavi
cantava
vendevo
vendevi
vendeva
partivo
partivi
partiva
cantavamo
cantavate
cantavano
vendevamo
vendevate
vendevano
partivamo
partivate
partivano

rendhagyó igék: igazából csak az essere rendhagyó:

essere ero eri era eravamo eravate erano

A megrövidült főnévi igeneves igék (pl. –urre végű igék) imperfettójukat a hosszabb alakból képezik:

condurre conducevo conducevi conduceva conducevamo conducevate conducevano
fare facevo facevi faceva facevamo facevate facevano
porre ponevo ponevi poneva ponevamo ponevate ponevano
tradurre traducevo traducevi traduceva traducevamo traducevate traducevano
trarre traevo traevi traeva traevamo traevate traevano
dire dicevo dicevi diceva dicevamo dicevate divevano
bere bevevo bevevi beveva bevevamo bevevate bevevano

Az imperfetto használata

1. Olyan cselekvést fejez ki, mely a múlt egy adott pillanatában folyamatban volt. Lezárásának időpontja nem ismert, mert nem fejezzük ki a mondatban:

Ieri leggevo alle tre – Tegnap három órakor (éppen) olvastam.

2. Múltbeli szokásos, ismétlődő cselekvés. A múltban többször megtörtént:

Tre anni fa andavo ogni giorno a correre – Három éve minden nap mentem futni.
L’estate scorsa nuotavamo ogni giorno – Tavaly nyáron minden nap úsztunk.
Di solito lavoravano molto – Általában sokat dolgoztak.

3. Háttérkörülmények leírására is imperfettót használunk. Ilyenkor passato prossimo igeidőben írjuk le, mi történt, és hozzá imperfettóban, hogy pl. milyen idő volt akkor éppen, mi volt a háttérben, stb.

Siamo entrati nella camera e abbiamo cominciato a guardare la tv. Sopra la tv c’era un armadio, davanti a noi c’era un tavolo con alcuni fiori.
Durante la gita abbiamo visto un coniglio. Faceva bel tempo, brillava il sole, non c’erano nuvole.
Ho visitato la Torre Pendente quando ero a Pisa.

4. Cselekvések, melyek a múltban párhuzamosan folyamatban voltak. A kötőszó ilyenkor legtöbbször a mentre (míg, miközben, mialatt), ritkábban a quando:

Mentre studiavo, mia sorella cucinava – Míg tanultam, a testvérem főzött.

5.a Ha egy cselekvés folyamatban volt, melyet megszakított egy másik, pillanatnyi cselekvés, akkor a hosszabb cselekvést imperfettóval fejezzük ki:

Dormivo quando è squillato il mio cellulare – (Éppen) aludtam, amikor megszólalt a mobilom.

5.b Az is lehet, hogy egy cselekvés folyamatban volt, és közben egy másik cselekvés is megtörtént, de nem szakította félbe a hosszabb cselekvést, hanem az folyt tovább utána is. Ez kissé átfedés a fenti 3. ponttal, mert a hosszabb cselekvés/történés háttérkörülménynek is felfogható:

Ho visitato la Torre Pendente quando ero a Pisa.
Il mio amico ha conosciuto sua moglie quando lei aveva venti anni.

6. Ha egyidejűséget akarunk kifejezni múlt idejű főmondattal, akkor a mellékmondatban imperfetto áll, amit magyarra jelen idővel fordítunk: Ha detto che faceva bel tempo – Azt mondta, jó idő van. Ez bővebben az igeidők egyeztetéséhez tartozik.

Angolosoknak fontos figyelni arra, hogy a létigének (essere) is lehet az olaszban folyamatos alakja, vagy akár az avere igének is, sőt azoknak az igéknek is, melyeknek az angolban nem lehet folyamatos alakja! Fontos angolosoknak figyelni az imperfetto használatára azokban az esetekben, amikor az eltér az angol folyamatos múlt időtől (háttérkörülmények leírása leginkább)!

Imperfetto vagy passato prossimo?

Mivel a magyarban csak egy múlt idő van, nehézséget okozhat eldönteni, imperfettót vagy passato prossimót használjunk-e. Egyértelmű, hogy ami a múltban többször megtörtént, azt csak az imperfetto fejezheti ki, a passato prossimo nem.
A többi esetben az számít, hogyan szemléljük a cselekvést. Ha folyamatában képzeljük el, akkor imperfetto, ha pedig egy pillanat alatt megtörtént és lezárult (befejezett) cselekvésként szemléljük, akkor passato prossimo a megfelelő igeidő. Ezt a magyar nyelv is kifejezi bizonyos eszközökkel. Ilyen eszköz pl. az igekötő, amitől általában befejezett szemléletű lesz a cselekvés, és az ilyen cselekvéseket nem folyamatában képzeljük el:

1. Ettem a kenyeret.
2. Megettem a kenyeret.

Az első esetben a cselekvés folyamatát képzeljük el, a második esetben pedig azt, hogy a cselekvés megtörtént és lezárult. Így az olaszban az első esetben imperfettót kell használni (Mangiavo il pane), a második esetben passato prossimót (Ho mangiato il pane). Az olasz nem használ igekötőket, amikkel ezt a különbséget ki lehetne fejezni, helyette az igeidővel tesz különbséget a kétféle szemléletmód között.

Másik példa (forrás: El Mexicano blogja):

1. Péter nézte a filmet. (Pietro guardava il film.)
2. Péter megnézte a filmet. (Pietro ha guardato il film.)

Az első mondat arra ad információt, hogy egy múltbeli időpontban Péter éppen – azaz folyamatában – nézett egy filmet, azonban nem tudjuk, hogy Péter mikor kezdte el nézni a filmet, és mikor lett vége. A második mondatban pedig arra kapunk választ, hogy Péter a múltban elvégzett egy cselekvést, amely ebben a szövegkörnyezetben egyszeri, lezárult, rövid történésként jelenik meg: nem foglalkozunk azzal, hogy a film milyen hosszú volt, csak az számít, hogy az esemény megtörtént. A következő mondat pedig a két szemléletet egyesíti:

Péter nézte a filmet, miközben a macskája bement a szobába.
Pietro guardava il film, mentre il suo gatto è andato nella camera.

Ebben a mondatban két múlt idejű esemény szerepel: az egyik éppen folyamatban volt (nézte a filmet), amikor egy másik megtörtént (a macska bement a szobába).
Ha elbeszélünk egy történetet, akkor passato prossimo igeidőben követik egymást az események. Ezekhez képest a kísérő körülmények leírására mindig imperfettót kell használni. Kísérő körülményeknek számítanak a leírások, kommentárok, magyarázatok, indoklások, célok, tervek, melyeket időbeli korlátozások nélkül mutatunk be. Pl megérkeztem, megebédeltem, majd beléptem a szobába, ahol egy asztal és három szék volt. Az egymást követő eseményekhez képest kísérő körülmény, hogy mi volt a szobában, ez imperfettóba kerül:

Sono arrivato, poi ho pranzato e sono entrato nella camera dove c’erano un tavolo e tre sedie.

Másik példa (forrás: Király-Szabó: Olasz nyelvkönyv):

Oggi, quando sono uscito di casa, faceva bel tempo. Per questo sono andato a piedi all’ufficio. Nella strada c’era molta gente che si affrettava al lavoro. Quando sono arrivato all’ufficio, erano già le otto e la maggior parte dei lavoratori si trovava già a suo posto. Sono entrato nella mia camera e ho cominciato a lavorare.

Egyes igékre külön alak van a magyar nyelvben, míg az olasz a két alakot az igeidővel különbözteti meg:

Avevo paura – féltem.
Ho avuto paura – megijedtem.

Conoscevo Giulio da tanto – régóta ismertem Giuliót.
Ho conosciuto Giulio ieri – tegnap ismertem meg Giuliót.

Sapevo la verità – tudtam az igazságot.
Ho saputo la verità – megtudtam az igazságot.

Az imperfetto használata módbeli segédigékkel

A potere, dovere, volere módbeli segédigék is használhatók imperfettóban és passato prossimóban is. Mivel a módbeli segédigék megváltoztatják a főige megtörténésének módját, a fent leírt imperfetto használati szabályok általában nem alkalmazhatók a módbeli segédigés múlt idejű mondatokra.
Ha imperfettóban áll módbeli segédige, az a cselekvés megtörténtének bizonytalanságát fejezi ki. Nem tudhatjuk, a főigével kifejezett cselekvés végül megtörtént-e vagy sem:

Volevo andare – Menni akartam (de hogy végül mentem-e, az nem derül ki).

Dovevo fare il compito e perciò non avevo voglia di andare con voi – Meg kellett csinálnom a feladatot, ezért nem volt kedvem veletek menni (de hogy végül megcsináltam-e a feladatot, az nem derül ki).

Ha passato prossimo az igeidő, az azt fejezi ki, hogy a cselekvés meg is történt:

Sono voluto andare – Menni akartam (és el is mentem).
Ho dovuto fare il compito – Meg kellett csinálnom a feladatot (és meg is csináltam).

Vessük össze!

Potevamo andare a fare una gita – Volt lehetőségünk elmenni kirándulni.
Finalmente, siamo potuti andare a fare una gita – Végre el tudtunk menni kirándulni.

Az imperfettóban álló módbeli segédige természetesen múltbeli ismétlődést is kifejezhet emellett: Per rispondere alle chiamate, dovevo spesso sospendere il mio lavoro. (Hogy válaszoljak a hívásokra, gyakran abba kellett hagynom a munkám.)

Feladatok:

Az imperfetto képzésének gyakorlása: Elsősorban azoknak, akik most ismerkednek ezzel az igeidővel.

Párosítsd össze! 1 – A parlare ige gyakorlása

Párosítsd össze! 2 – Az essere ige gyakorlása

Párosítsd össze! 3 – A fare ige gyakorlása

Párosítsd össze! 4 – Az andare ige gyakorlása

Párosítsd össze! 5 – A finire ige gyakorlása

Párosítsd össze! 6 – A vivere ige gyakorlása

Linkek:

Locuta.com – Uso dell’imperfetto

Speak7 – Learn Italian

Felhasznált irodalom:

Dr. Király Rudolf, Dr. Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára, I. rész, Negyedik kiadás, Tankönyvkiadó, Budapest.

Maria Teresa Arbia: PONS Olasz nyelvtan röviden és érthetően, Klett Kiadó, Budapest, 2008.

4 komment:

  1. március 18, 2016

    El Mexicano Válasz

    Mennyivel könnyebb az olasz, hogy nem kell szenvedni egy harmadik múlt idővel is! :) A spanyolban nem elég, hogy van egy harmadik, „egyszerű befejezett múlt” is (pretérito perfecto simple, pl. canté ’énekeltem’) az olasz passato prossimónak megfelelő pretérito perfecto compuesto mellett, hanem még nyelvjárásonként is változik, hogy mire használják az egyiket és mire a másikat, de főleg az előbbit. Spanyolországban mindent, ami úgy kezdődik, hogy ’ebben/ezen a(z) … (napon, héten, hónapban, évben stb.)’ csak a perfecto compuestóval lehet mondani, pl. Luisa ha llegado por la mañana ’Lujza reggel érkezett’ (mert az még ’ma’ volt), viszont máshol simán Luisa llegó por la mañana. Más nyelvjárásokban a perfecto compuesto akkor használatos csak, ha a beszélő ki akarja hangsúlyozni a cselekvés megtörténtét, vagy kapcsolatba hozza a jelennel (pl. megvan a jelenben a hatása, eredménye, következménye vagy még folytatódik): He vivido aquí treinta años ’Leéltem itt 30 évet (és még most is itt élek)’ vs. Viví aquí treinta años ’30 évig itt éltem (de már nem itt élek)’.

  2. április 22, 2016

    Zsuzsi Válasz

    Szuper összefoglaló! Köszi!

  3. február 11, 2017

    Daras erzsebet Válasz

    Köszönöm, az igekötős példa hatalmas segítséget adott a Passato prossimo, és az imperfetfo megkülönböztetéséhez!

  4. március 4, 2017

    Réthelyi László Válasz

    Nagyon tetszett, igazán sok mindenre hívta föl a figyelmemet.Hol található hasonló nyelvtani összefoglalók?
    Üdv: R.L.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


− 1 = 4

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>