Horvát nyelv – ízelítő “nyelvtanfolyam”

Horvát nyelv

Tomics Ljubomir – Kapitánffy István Szerb-horvát nyelvkönyve (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.) alapján elkezdek foglalkozni a horvát nyelv rejtelmeivel. Nem célom aktív nyelvtudás megszerzése, csak a nyelvtani szabályok és valami szókincs megismerése, tudásszomjam csillapítása. Talán másoknak is hasznos lesz, ha itt rendszerezve közzéteszem a tanultakat.

A kiejtés megtanulása itt Neten keresztül problémás lehet. Ha akadna horvát anyanyelvű vagy horvátul jól beszélő Olvasó, aki felolvassa és elküldi nekem mp3-ban az itt megtalálható horvát szavakat, kifejezéseket, mondatokat, szívesen felteszem az oldalra! Ha horvátul jól beszélő kijavítja az esetleges hibákat, azt is megköszönöm!

A horvát nyelv majdnem teljesen ugyanaz, mint a szerb, csak a horvátban latin, a szerbben cirill betűkkel írnak, és még néhány kisebb eltérés akad. Az említett könyv szerzői ezért egyben tanítják a szerb és a horvát nyelvet, de latin írással, továbbá a könyv régi, 1980-as kiadású. Ez több problémát felvet, amit közben igyekszem orvosolni.

horvát nyelv, kedvcsináló - Dubrovnik nem rossz hely!

Horvát nyelv, kedvcsináló – Dubrovnik nem rossz hely!

 

ÁBÉCÉ, KIEJTÉS

a b c č ć d dž đ e f g h i j k l lj m n nj o p r s š t u v z ž

č = cs
ć = ty-hez közel álló hang
dž = dzs
đ = gy-hez közel álló hang
lj = l hang, amit j-sen (lágyan) ejtünk
nj = ny
s = sz
š = s
ž = zs

A magánhangzók közül az i, o, u kiejtése ugyanaz, mint a magyarban. Az a kiejtése á, az e kiejtése pedig kb. átmenet a magyar e és é között. Az r magánhangzóként is viselkedhet (pl. trg = tér). A magánhangzók (köztük az r is) lehet hosszú vagy rövid, ezt írásban külön nem jelölik.

.

.

ELSŐ LECKE – PRVA LEKCIJA

Névelő nincs, sem határozott, sem határozatlan. Nagyszerű, mehetünk is tovább!

Három nyelvtani nem van:

1. A mássalhangzó végű főnevek általában hímneműek: potok (patak), grad (város)

2. az -a végűek nőneműek (mint az olaszban és a spanyolban) (pl. rijeka (folyó), karta (térkép)

3. az –o és –e végűek általában semleges neműek (pl. more (tenger), jezero (tó).

Kivételek persze mindig vannak, mert miért is ne! (Pl. sluga (hn) = szolga.)

A városok, mint tulajdonnevek neme szintén a végződéstől függ! (Szemben pl. az olasszal, ahol a városok mind nőneműek, vagy a némettel, ahol a városok semleges neműek.)

A melléknevet egyeztetni kell a hozzá tartozó főnévvel. A melléknevek hímnemben többnyire mássalhangzóra végződnek, nőnemben –a végűek, semleges nemben –o végűek:

lijep, lijepa, lijepo (szép) (szerbül: lep, lepa, lepo, de cirill betűkkel írják)

lijep grad (szép város), lijepa rijeka (szép folyó), lijepo more (szép tenger)

malen, malena, maleno (kicsi)

malen grad (kicsi város), malena rijeka (kicsi folyó), maleno jezero (kicsi tó)

velik, velika, veliko (nagy)

velik potok (nagy patak), velika karta (nagy térkép), veliko more (nagy tenger)

Van olyan melléknév is, ami hímnemben valamilyen magánhangzóra végződik, ez változik meg nőnemben és semleges nemben:

prvi, prva, prvo (első)

prvi grad (az első város), prva karta (az első térkép), prvo jezero (az első tó)

A kakav, kakva, kakvo (milyen?) kérdőszó is a melléknevekhez hasonlóan viselkedik, egyeztetni kell azzal a főnévvel, amelyre vonatkozik. Többnyire létige áll közvetlen utána, pl. Kakav je grad Ljubljana? Ljubljana je lijep grad. (Milyen város Ljubljana? Ljubljana szép város.)

A horvátban is mindig ki kell tenni a létigét, amikor a magyarban csak névszó állítmány van! Mint pl. az angolban, vagy a németben. Ez egyes számban je:

Dunav je rijeka. (A Duna folyó. Megjegyzés: horvátul rijeka, szerbül reka, utóbbi cirill betűkkel.)

Rijeka je lijepa. (A folyó szép. Megjegyzés: szerbül Reka je lepa.)

Grad je lijep. (A város szép. Megjegyzés: szerbül Grad je lep.)

More je veliko. (A tenger nagy.)

Elöljárószók: különféle eseteket vonzanak (mint pl. a németben)

u + lokativ = -ban, -ben

na + lokativ = -on, -en, -ön

A lokativ úgy néz ki, hogy a hím- és semleges nemű főnevek végződése –u, a nőneműeké –i lesz:

u gradu (a városban)

na karti (a térképen)

na moru (a tengeren, a tengernél)

Kivétel a –ska, -ška, -čka végű országnevek, ezek –oj végződésűek:

Bugarska (Bulgária) – u Bugarskoj (Bulgáriában)

Grčka (Görögország) – u Grčkoj (Görögországban)

.

.

MÁSODIK LECKE – DRUGA LEKCIJA

 Mutatónévmások: ez, az, amaz

Aki tud spanyolul, annak itt könnyű dolga van, mert a horvátban is három helyviszonyt különböztetünk meg (spanyol: esto, eso, aquello). A magyarban csak azt mondjuk, hogy „ez” vagy „az”, harmadik helyviszonyra ritkán mondjuk csak, hogy „amaz”. Az ovo („ez”) a beszélő közelére mutat (pl. „ez a sapka a fejemen”), a to („az”) annak a közelére mutat, akihez beszélünk (pl. „az a sapka a fejeden”). Ami pedig mind a beszélőtől, mind a hallgatótól távolabb van, arra az ono („az ott”, „amaz”) szóval mutatunk (pl. „az a sapka ott a kirakatban”).

Példák:

Ovo je šešir. (Ez kalap.) – To je šešir (Az (ott nálad) kalap.) – Ono je šešir. (Az (ott messzebb) kalap)

Ovo je šolja. (Ez csésze.) – To je šolja. (Az csésze.) – Ono je šolja. (Az ott csésze.)

Ovo je čaša. (Ez pohár.) – To je čaša. (Az pohár.) – Ono je čaša. (Az ott pohár.)

Mint látható, ilyenkor az ovo, to, ono nem változik a főnév neme szerint, hasonlóan a spanyol esto, eso, aquello semleges névmásokhoz.

Ha a létigét tagadni akarjuk, akkor a je elé a ni szócskát tesszük, és a kettőt egybe írjuk (nije):

To nije šešir. (Az nem kalap.)

To nije šolja. (Az nem csésze.)

To nije čaša. (Az nem pohár.)

Kérdő mondatnál a létige előre kerül (tehát megfordul a szórend, mint pl. az angolban vagy a németben), de még a létige elé kerül két szó, a da li. A da li olyasmit jelent, hogy „vajon … –e”, kb. hasonló, mint az eszperantóban a ĉu, vagy a franciában az est-ce que. Tehát az eldöntendő kérdés (amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni) a da li-vel kezdődik, amit rögtön az ige követ, ezért így kezdődik egy eldöntendő kérdés a létigével: da li je…?

Da li je to šešir? (Az kalap?)

Da li je ovo šolja? (Ez csésze?)

Da li je ono čaša? (Az ott pohár?)

Na, de lépjünk tovább kicsit más irányba! Nézzük a személyes névmások alanyesetét!

ja (én) mi (mi)
ti (te) vi (ti)
on (ő, az – hímnemben)
ona (ő, az – nőnemben)
ono (az – semleges nem)
oni (ők, azok – hímnem)
one (ők, azok – nőnem)
ona (azok – semleges nem)

Az on, ona, ono alakot könnyű megjegyezni, mert ugyanolyan végződései vannak a három nemnek megfelelően, mint a mellékneveknek. A némethez hasonlóan nem csak személyekre, hanem a megfelelő nemű főnevekre is utalhatunk velük. Pl. Ono je šešir. On je na stolici. (Az kalap. A fogason van.) (Vö. német: Das ist ein Hut. Er ist an dem Kleiderhaken.)

A létige ragozása:

ja  sam (én vagyok)
ti  si (te vagy)
on/ona/ono je (ő, az van)

mi  smo (mi vagyunk)
vi  ste (ti vagytok)
oni/one/ona su (vannak)

Tagadó alak:

ja nisam (én nem vagyok)
ti nisi (te nem vagy)
on/ona/ono nije (ő, az nincs)

mi nismo (mi nem vagyunk)
vi niste (ti nem vagytok)
oni/one/ona nisu (nincsenek)

Kérdő alaknál a már megismert „da li” kerül az ige elé:

da li sam? (vagyok?)       
da li si? (vagy?)          
da li je? (van?)

da li smo? (vagyunk?)
da li ste? (vagytok?)
da li su? (vannak?)

Ha kérdésnél tagadunk, akkor a da li-ból csak a li marad meg, és az ige után áll:

nisam li? (nem vagyok?)
nisi li? (nem vagy?)
nije li? (nincs?)

nismo li? (nem vagyunk?)
niste li? (nem vagytok?)
nisu li? (nincsenek?)

horvát nyelv

Link a horvát nyelv témakörhöz:

Szerb nyelvleckék a “Tanuljunk nyelveket!” blogon

Horvát mindenkinek

Goethe-Verlag: Horvát kezdőknek. Kifejezések, témakörök hanganyaggal

Horvát nyelvleckék angolul a Youtube-on

4 komment:

  1. augusztus 18, 2015

    vukovich sándor Válasz

    Tisztelt úram
    A folytatást hol találom ??????

    • augusztus 18, 2015

      Bodnár Tamás Válasz

      Tisztelt Sándor!
      Egyelőre sajnos nincs folytatás. Eddig jutottam a horvát nyelvvel. Mivel nem tudok horvátul, nem tudok túl sokat ígérni, de igyekszem folytatni. Örülnék annak is, ha horvátul beszélő segítene a folytatásban.
      Addig is ajánlom a következő oldalt. Szerb nyelvleckék vannak rajta, de nagyrészt a horvát nyelvre is alkalmazhatók az ott leírtak:
      http://tanuljunknyelveket.blog.hu/tags/r%3Aszerb

  2. január 15, 2016

    Móró Imre Válasz

    Tisztelt Tamás!

    Már az első leckével kapcsolatban van észrevételem, a nyelvkönyv a szerb kiejtést vette alapul. Egy nem nagy, de lényeges eltérés, sok szót a horvátok -je kiegészítéssel írnak és mondanak. Pl. a legfontosabbak:
    bijeli, lijep, dijete, ljeto, mjesec, nedjelja, ponedjeljak, rijeka, rjecnik, srijeda, svijetlo, tjedno stb.
    Tehát a példamondatokban: Dunav je rijeka. Rijeka je lijepa. Grad je lijep.
    Különbözik abban a szerbtől, hogy az idegen eredetű szavak többségére saját horvát szavuk van. Ilyenek a hónapok nevei is, továbbá sok nemzetközi szó. A pénztár nem kasa, hanem blagajna, a menedék – azil horvátul utociste stb. és vonatkozik ez az igékre is.
    A YouTube-on vannak horvát nyelvleckék: https://www.youtube.com/playlist?list=PLC53653A691B89FCB
    Jó tanulást, üdv: Imre.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


3 + 7 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>