Holland jelen idő, kijelentő mód

A holland jelen idő

A főnévi igenév a hollandban

A magyar –ni főnévi igenév végződésnek a hollandban –en végződés felel meg (pl. komen = jönni, eten = enni), ritkábban csak –n végződés (pl. zijn = lenni, gaan = menni).

 

Kijelentő mód:
A holland jelen idő

A jelen idő tövét úgy kapjuk, ha a főnévi igenév –en (vagy –n) végződését elhagyjuk. A ragok ehhez a tőhöz járulnak. Fontos továbbá, hogy a személyes névmásokat mindig kirakjuk a ragozott igealak mellé, mert több személyben is ugyanazok a ragok, így pusztán a ragok alapján nem derülne ki az alany személye.

A jelen idő ragjai a következők:

ik              
jij             -t
hij, zij, het   -t

wij             -en
jullie          -en
zij             -en

E/1-ben nem kap ragot az ige. Ezt leszámítva egyes számban mindig -t, többes számban mindig -en ragok vannak.
Magázásnál az igealak megegyezik az E/2 alakjával, ami egyben az E/3 alak is, hiszen a két alakban azonos a rag. (Ezért a továbbiakban nem mindig tüntetjük fel külön a magázó alakot is.)
Van néhány rendhagyó ige (lásd lent), melyeknél nem azonos az E/2 és E/3, ezeknél is az E/2 alak lesz a magázás is, vagy olykor mind az E/2, mind az E/3 alak elfogadott.

Példák a ragozásra:

wandelen (sétálni) begrijpen (megérteni)
ik wandel
jij wandelt

hij wandelt
ik begrijp
jij begrijpt

hij begrijpt
wij wandelen
jullie wandelen
zij wandelen
wij begrijpen
jullie begrijpen

zij begrijpen
u wandelt u begrijpt

Ha a főnévi igenév végződése nem -en, hanem csak -n, az a ragozást nem befolyásolja:

zien(látni) gaan(menni)
ik zie
jij ziet
hij ziet
ik ga
jij gaat
hij gaat
wij zien
jullie zien
zij zien
wij gaan
jullie gaan
zij gaan

Mint a gaan igénél is látható E/1-ben, a rag hiánya a kiejtés megváltozását okozhatná, ha a helyesírást nem változtatnánk meg. A gaan valamennyi alakjában hosszú az “á” hang, amit az E/1 kivételével az a megkettőzésével kell jelölni, hiszen utána egyetlen mássalhangzó áll csak, így a szótag zárt lesz. Azonban E/1-ben nem áll az ige végén mássalhangzó, így a szótag nyílt marad, a magánhangzót hosszan kell ejteni, így a magánhangzó megkettőzésére sincs szükség. Ugyanez igaz pl. a staan (állni) igére is.
Más igéknél éppen fordított a helyzet, a eredetileg nyílt szótagban lévő magánhangzó bizonyos ragok előtt megduplázódik, hogy kiejtése hosszú maradjon:

vragen(kérdezni) meten (mérni)
ik vraag
jij vraagt
hij vraagt
ik meet
jij meet
hij meet
wij vragen
jullie vragen
zij vragen
wij meten
jullie meten
zij meten

Ugyanígy ragozódik pl. a slapen (aludni) és az maken (csinálni).
A meten igéből az is kiderül, hogy a -ten főnévi igenév végű igék töve -t végű, E/2-ben és E/3-ban nem kapnak külön még egy -t ragot, így az E/1-gyel is megegyezik az alakjuk. Ugyanígy ragozódik:

weten (tudni)

ik weet
jij weet
hij weet

wij weten
jullie weten
zij weten

Ugyanígy ragozódik pl. az eten (enni) is.

Megint más igéknél hangtani okokból a mássalhangzó megkettőzése válik szükségtelenné. A dupla mássalhangzó nem a mássalhangzó megkettőzött ejtését jelenti, hanem azt, hogy az előtte álló szótag zárt, tehát az a magánhangzó röviden ejtendő. Ha a megduplázott mássalhangzó után még egy mássalhangzó kerül ragként (vagy éppen nem áll utána már semmi a szó végén), akkor a mássalhangzó duplázása értelmét veszti, hiszen a rag hozzátoldása (vagy újabb magánhangzó elmaradása) a szótagot amúgy is zárttá teszi:

kennen(ismerni) zeggen (mondani)
ik ken
jij kent
hij kent
ik zeg
jij zegt
hij zegt
wij kennen
jullie kennen
zij kennen
wij zeggen
jullie zeggen
zij zeggen

Szintén hangtani okokból a -ven főnévi igenév végű igék v-je f-re vált, ha nem áll utána magánhangzó, és a -zen főnévi igenév végű igék z-je s-re vált:

durven (merészelni) lezen (olvasni)
ik durf
jij durft
hij durft
ik lees
jij leest
hij leest
wij durven
jullie durven
zij durven
wij lezen
jullie lezen
zij lezen

Felmerülhet még, hogy a wandelen igében a főnévi igenév előtti e miért nem duplázódik meg (miért ik wandel és nem ik wandeel). Azért, mert nem hangsúlyos. Ezek a helyesírásbeli változások csak akkor lépnek érvénybe, ha hangsúlyos szótagról van szó, ugyanis csak hangsúlyos szótagban lehet a magánhangzó hosszú.

Rendhagyó igék jelen időben:

Ezekből rendkívül kevés van, a hebben (birtokolni, van valamije), a zijn (lenni) és a komen (jönni) igén kívül csak a módbeli segédigék rendhagyóak, azok sem mind.
Többes számban sem a hebben, sem a zijn nem rendhagyó. A hebben alakjából egyes számban csak az E/3 rendhagyó, a dupla tővégi mássalhangzó elvesztése a fent ismertetett szabályt követi.

zijn (lenni) hebben (birtokolni)
ik ben
jij bent
hij is
ik heb
jij hebt
hij heeft
wij zijn
jullie zijn
zij zijn

U bent

wij hebben
jullie hebben
zij hebben

U hebt/heeft

A módbeli segédigék közül rendhagyó a kunnen, willen, mogen, zullen. Ezek is csak egyes számban rendhagyóak:

kunnen (-hat, -het, képes vmire) willen (akarni)
ik kan
jij kunt
hij kan
ik wil
jij wilt
hij wil
wij kunnen
jullie kunnen
zij kunnen
wij willen
jullie willen
zij willen
u kunt/kan u wilt

mogen (lehet, szabad) zullen (fog – jövő idő)
ik mag
jij mag
hij mag
ik zal
jij zult
hij zal
wij mogen
jullie mogen
zij mogen
wij zullen
jullie zullen
zij zullen
u mag u zult/zal

A moeten módbeli segédige nem rendhagyó. A fenti szabály értelmében nem kap E/2-ben és E/3-ban külön még egy -t ragot:

moeten (kell)

ik moet
jij moet
hij moet

wij moeten
jullie moeten
zij moeten

Rendhagyónak tekintendő a komen ige, mivel a fentiek értelmében a magánhangzónak meg kéne duplázódnia, ez azonban nem történik meg, így egyes számban az o röviden ejtendő, többes számban pedig hosszan. Ez főleg akkor szembetűnő, ha pl. a wonen igével szembeállítjuk:

komen (jönni) wonen (lakni)
ik kom
jij komt
hij komt
ik woon
jij woont
hij woont
wij komen
jullie komen
zij komen
wij wonen
jullie wonen
zij wonen

Még a worden sem rendhagyó jelen időben, ami a szenvedő igeragozás segédigéje is:

worden (válni valamivé)

ik word
jij wordt
hij wordt

wij worden
jullie worden
zij worden

holland jelen idő

holland jelen idő

A holland jelen idő kérdő alakja:

A kérdő alakot a szórend megfordításával képezzük, ilyenkor mindig a személyes névmások hangsúlytalan alakjait kell használni (tehát pl. jij helyett je áll). Fontos sajátosság, hogy kérdő alakban az E/2 -t végződése eltűnik! A t eltűnése olykor az előtte álló magánhangzó megduplázását szükségtelenné teszi (pl. a gaan igénél).

Jij komt. – Kom je?
Jij gaat. – Ga je?
wij eten. – Eten we?
zij slapen. – Slapen ze?

Jij kunt. – Kun je?
Jij wilt. – Wil je?
Jij zult. – Zul je?

A t elmaradása természetesen a -t tővégű igéket nem befolyásolja:

Jij weet. – Weet je?
jij meet. – Meet je?

Szintén megmarad az u (ön) névmás mellett a t:

Heeft/hebt u een auto? – Van Önnek (Önöknek) autója?
Bent u leraar? – Ön tanár?
Woont u hier? – Ön itt lakik?

Nem kizárt a hangsúlyos alak használata sem kérdésnél, ez azonban kissé megváltoztatja a jelentést, hangsúlyossá válik a névmás, így udvariatlanabb:

Kom jij vanavond? – Csak nem te is jössz ma este?

Link a holland jelen idő témához:

verbix.com, hollandHa beírunk egy holland igét, kiírja a ragozását, nem csak jelen időben

– holland jelen idő –



Holland jelen idős teszt

Teszt a holland kijelentő mód jelen idejéhez



Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


8 − 5 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>