Holland névmások 2.: A holland er névmás

A holland er névmás rendkívül sok funkciót elláthat a mondatban. Magyarra sok fordítása lehetséges.

1. Az itt, ide, ott, oda hangsúlytalan kifejezésmódja. (Helyhatározói használat.) Többnyire előző mondatban említett helyhatározóra utalhatunk vele vissza. A ragozott ige után áll:

Ben je in Boedapest? – Budapesten vagy?
Ja, ik ben er nu – Igen, most ott vagyok.

Ga je naar Rotterdam? – Rotterdamba mész?
Ja, ik ga er nu – Igen, most oda megyek.

Ben je nog in Utrecht? – Utrechtben vagy még?
Ja, ik ben er gebleven – Igen, ott maradtam.

Is je vriend met jou? – Veled van a barátod?
Nee, hij is er niet – Nem, nincs itt.

Ebben a szerepben nem állhat az er a mondat elején, mert hangsúlytalan. Hangsúlyos formában helyette a daar vagy a hier szó kerül a mondat elejére:

Daar ben ik – Ott vagyok.

Ebben a szerepében a holland er megfelel az olasz ci és a francia y névmásnak.

2. Az „abból” hangsúlytalan kifejezésmódja. Ha mennyiséget fejezünk ki valamiből, akkor az „abból”, „belőle” jelentésben az er névmást használja a holland. Ezt az „abból“, „belőle” szót a magyarban a legtöbbször ki sem tesszük a mondatban, csak oda értjük. Pontosabban ezt akkor használjuk a hollandban, ha a mondat tárgya egy önálló, főnév nélkül álló számnév (lenti példánkban: twee):

Je heb drie katten. Ik heb er twee.
Neked három macskád van. Nekem kettő van (belőle).

Akárcsak helyhatározóként (lásd 1. pont), itt is a ragozott ige után áll az er.
Ilyen jelentésben használata megegyezik a francia en, az olasz ne névmás használatával.

3. Határozatlan alany
A létige mellett használjuk a mondatban, ha az alanyt általános főnévvel fejezzük ki. Egy főnév akkor általános, ha 1. nem áll előtte semmi, vagy 2. határozatlan névelő (een) vagy geen áll előtte, vagy 3. számnév vagy egyéb mennyiséget kifejező szó (pl. veel, weinig, enkele) áll csak előtte. Határozatlan alanynak számítanak a határozatlan névmások is: iemand (valaki), niemand (senki), iets (valami), wat (valami), niets (semmi).

Er zijn tafels in de kamer – Vannak asztalok a szobában.
Er is geen gordijn voor het raam – Nincs függöny az ablak előtt.
Er zijn drie boeken op de tafel – Három könyv van az asztalon.

Er is niemand thuis – Nincs itthon senki.

Ha az alany határozott, tehát határozott névelő (de, het), vagy mutató névmás (dit, deze; dat, die), vagy birtokos névmás áll előtte (mijn, jouw, stb.), akkor az er-t nem tesszük ki:

Mijn boeken zijn op de tafel – A könyveim az asztalon vannak.
Dit/dat boek is op de tafel – Ez/Az a könyv az asztalon van.
Het boek is op de tafel – A könyv az asztalon van.

A létigével használt er (tehát er is, er zijn) megfelel az angol there is, there are, a német es gibt, a francia il y a, az olasz c’è, ci sono szerkezetnek.
Ennél azonban tágabb az efféle használati köre az er névmásnak. Nem csak a létige, hanem más igék mellett is használható, ha a mondat alanya általános:

Er liggen drie boeken op de tafel – Három könyv fekszik az asztalon.
Er spelen veel kinderen op de straat – Sok gyerek játszik az utcán.
Er is niets gebeurd – Nem történt semmi.

(Ehhez hasonló kifejezésmód az angolban is létezik: There are a lot of children playing in the street.)

Határozatlan alany mellett sem kötelező az er használata. Ha az alanyt a mondat elejére tesszük, az er elmarad. Ilyenkor az alany hangsúlyos:

Niemand is thuis – Senki nincs itthon.
Drie boeken zijn op de tafel – Három könyv van az asztalon.

Ha tehát nem akarjuk pl. a niemand szót kiemelni a mondat elejére, helyette az er áll a mondat elején. Ebből a szempontból használata a német es névmáséhoz hasonló, amikor a mondat elején „helykitöltő” szerepet tölt be. Az er következő pontban ismertetett használata is nagyon hasonló ehhez.

Három kérdőszó mellett is kitesszük az er-t a mondatba (ilyenkor is határozatlan az alany): hoeveel (hány, mennyi), welk (melyik), wat voor een (milyen):

Hoeveel auto’s zijn er op de straat? – Mennyi autó van az utcán?
Welke hond staat er daar? – Melyik kutya áll ott?
Wat voor een krant ligt er op tafel? – Milyen újság van (fekszik) az asztalon?

(Vö. angol: How many cars are there in the street?)

4. „Helykitöltő” szenvedő mondatokban: Ha a szenvedő mondatnak nincs alanya, alany helyett az er áll:

Er wordt niet gewerkt – Nem dolgoznak.
Hier wordt er altijd gelachen – Itt mindig nevetnek.
Er wordt hier altijd gelachen – Itt mindig nevetnek.

A németben az es névmást használjuk hasonló esetben. A németben viszont csak a mondat elején kell használni alany helyett. A hollandban az ige után is ki kell tenni ilyenkor, a némettel ellentétben, lásd a második példát.

5. Névmási határozószó:

Élőlényekre, személyekre visszautalhatunk elöljárószó után a hem, haar névmásokkal:

Ik denk aan de directeur – Az igazgatóra gondolok.
Ik denk aan hem – Őrá gondolok.

Tárgyakra, fogalmakra (élettelen dolgokra) azonban nem utalhatunk így vissza!

elöljárószó + het  ⇒  er+elöljárószó

(Elöljárószó + hem/ze helyett is er+elöljárószó áll, ha nem élőlényre vonatkozik. Többes számú dolgokra is vonatkozhat!)

Ilyen esetben nem állhat az elöljárószó után névmás. Helyette egy sajátos szerkezetet kell használni. Ez a szerkezet az er névmás elöljárószóval egybeírt alakja:

Ik denk aan je boek – A könyvedre gondolok.
Ik denk eraan – Arra gondolok.

Ik denk aan de boeken – A könyvekre gondolok.
Ik denk eraan – Azokra gondolok. (többes számban alakja változatlan)

Ik wacht op Jan. Ik wacht op hem.
Janra várok. Őrá várok.

Ik wacht op de bus – Ik wacht erop.
A buszra várok. Arra várok.

Az er és az elöljárószó nem csak egymás mellett egybeírva állhatnak, hanem egymástól távolabb is kerülhetnek a mondatban:

Ik denk er nu aan – Most arra gondolok.
Ik wacht er ’s ochtends op – Reggelente arra várok.

Néhány elöljárószó alakja megváltozik az er mellett:

er + met = ermee
er + tot = ertoe

er + van = ervandaan (ha irányt fejez ki) / ervan (ha nem irányt fejez ki)
er + naar = ernaartoe (ha irányt fejez ki) / ernaar (ha nem irányt fejez ki)

We eten met lepels – We eten ermee.
Kanalakkal eszünk – Azokkal eszünk.

Ebben a szerepben az er megfelel a német da(r)+elöljárószó szerkezetnek (pl. dafür, darauf). A különbség, hogy a németben mindig egybe írják, a hollandban távol kerülhetnek az er az elöljárótól a mondatban.
Az er a mondatban hangsúlytalan. Ezért az er+elöljáró szerkezet sem állhat a mondat elején. Ha mégis a mondat elejére akarjuk tenni, az er helyett a daar ill. hier szavakkal kell az elöljárószót összerakni:

Ik wacht erop → Daarop wacht ik.
We eten ermee → Hiermee eten we.

Megjegyzés: A holland er névmás nagyon sajátos holland jelenség. Sándor Anna Holland nyelvkönyve szerint csupán a jóhangzás miatt is bekerülhet a mondatba, mindenféle nyelvtani funkció nélkül. Ilyenkor nem kell logikát keresni benne.

Forrás:

Mirjam Gabriel-Kamminga, Johanna Roodzant: PONS Holland nyelvtan röviden és érthetően, Klett Kiadó, Budapest, 2009.

Linkek a holland er névmáshoz kapcsolódóan:

Hongaarse school – Az „er” szócska

Dutchgrammar.com – ‘Het’, ‘hem’, and ‘ze’ turning into ‘er’

Dutchgrammar.com – Extra ‘er’ (hollandul)

UCL – Dutch Linguistics: Syntax – The special use of ‘er’