A francia főnév. Nyelvtani nem, névelő

A francia főnév neme

A franciában két nem van, hím- és nőnem. Sajnos nincs mindig egyértelmű szabály arra, mely francia főnév hímnemű, mely nőnemű, ezért a főneveket névelővel együtt kell megtanulni. A határozott névelő hímnemben le, nőnemben la (lásd lejjebb), tehát utal a főnév nemére. A magánhangzóval kezdődő főnevek határozott névelője azonban nemtől függetlenül l’ – ebből a nemet nem lehet megállapítani. Így egy univerzális megoldás, ha a főnév után zárójelben jelöljük annak nemét, a szótárak is ezt teszik. A hímnemű főnevek mellé egy (m), a nőnemű főnevek mellé egy (f) jelölést tesznek (masculin = hímnemű; féminin = nőnemű).

A főnevek nemének meghatározása a végződés alapján: Sok esetben kikövetkeztethető a főnév neme a végződésből, de erre összetettebb a szabály. Pl. az -e végűek többnyire nőneműek, a mássalhangzó végűek többnyire hímneműek, de ez egyáltalán nincs mindig így. Például, hímneműek az -age, -bre, -eau, -ment, -on végű főnevek a legtöbb esetben (le voyage, arbre, octobre, le tableau, le document), nőneműek pl. az -ance, -ence, -ée, -elle, -ette, -esse, -ie, -ion végű főnevek (la dépendance, la résistance, essence, la coudée, la marelle, la cornette, la petitesse, la partie – kivétel pl.: le musée). A főnév nemét a főnévvel együtt meg kell tanulni!

Ha jelentés szerint próbálunk csoportosítani:

Hímneműek a franciában a férfit, férfi foglalkozást, hím állatot jelentő főnevek, valamint a napok (pl. le lundi, le dimanche), hónapok (pl. le janvier, le juin), évszakok (le printemps), égtájak (pl. le Nord, le Nord-Est, l’Est, le Sud-Ouest, le Sud, l’Ouest, le Nord-Ouest), a kéz ujjainak neve (le doigt – ujj, le pouce – hüvelykujj, l’index (m) – mutatóujj, le majeur/le médius – középsőujj, l’annulaire (m) – gyűrűsujj, l’auriculaire – kisujj).

Nőneműek a nőt, női foglalkozást, nőstény állatot jelentő főnevek, valamint a kontinensek (l’Europe, l’Eurasie, l’Afrique, l’Amérique, l’Asie, l’Australie). Nőnemű sok tudományág neve: la géographie, la géologie, l’histoire (f). Nőneműek a bolygók, kisbolygók, holdak nevei is (pl. Mercure, Vénus, la Terre, Mars, Uranus, Pluton, la Lune, Miranda), bár ezeket többnyire névelő nélkül használják.

A határozott névelő (l’article défini)

Hímnemben: LE
nőnemben: LA
magánhangzóval kezdődő szó előtt mindkét nemben: L’
többes számban mindig: LES. Pl.

le livre – a könyv, les livres – a könyvek
la table
– az asztal, les tables – az asztalok

l’arbre
– a fa, les arbres – a fák

Írásban h-val kezdődő főnevek névelője: A „h”-t a franciában nem ejtjük (ún. néma „h” vagy „H muet”), így ilyenkor is L’ a névelő, pl.:

l’homme – az ember (néma h”)

Létezik azonban ún hehezett „h” (H aspiré) is. Ezt sem ejtjük, de külön mássalhangzónak számít, így nem L’, hanem LA vagy LE lesz ilyenkor a névelő:

la Hongrie – Magyarország (hehezett h”)

Hogy mely szavakban van néma „h”, mely szavakban hehezett „h”, azt meg kell tanulni, mert nehéz pontos szabályt felállítani. Néhány fontosabb szó, melyek hehezett „h”-t tartalmaznak:

földrajzi nevek: la Hongrie, le Honduras, le Havre

angol jövevényszavak (anglicizmusok): le home-cinema, le hippy

egyéb: le héros (a hős)

Hehezett h-val kezdődő szavak listája és pár szó a jelenségről a francia Wikipédiában

A határozott névelő használata

A városnevek (pl. Paris, Cologne) kivételével a földrajzi nevek előtt névelő áll: le Danube (a Duna), la Seine (a Szajna), la Grande Plaine (a Nagyalföld), le Mont Blanc (a Mont Blanc), la place LaPérouse (a LaPérouse tér), le boulevard Saint Michel (a Szent Mihály körút), még az országnevek előtt is: la Hongrie, le Mexique, la France, les États-Unis, le Japon Egy városnév kivétel: le Havre

A határozatlan névelő (l’article indéfini)

Hímnemben: UN
nőnemben: UNE
többes számban: DES (ez utóbbit magyarra általában nem fordítjuk)

un livre – egy könyv, des livres – könyvek
une table
– egy asztal, des tables – asztalok

un arbre
– egy fa, des arbres – fák

Tagadásnál az un, une, des helyett DE áll: NE PAS DE, vö:

J’ai un livre. (Van könyvem.) Je n’ai pas de livre. (Nincs könyvem.)

(Je n’ai pas un livre = Egy könyvem sincs.)

A francia főnév előtt általában mindig valamilyen névelő vagy determináns áll. Ha más nem, akkor határozatlan névelő áll előtte, akkor is, ha a magyarban nincs előtte semmi.

A részelő névelő/anyagnévelő (l’article partitif)

Megszámlálható főnevek (melyeket darabra mérünk) mellett határozott vagy határozatlan névelőt használunk (lásd fent). Megszámlálhatatlan főnevek (melyeket nem mérhetünk darabra, általában mértékegységre mérjük, valamint az elvont fogalmak) mellett nem állhat sem határozott, sem határozatlan névelő, hanem ún. anyagnévelőt kell használni ilyenkor. Ez nem más, mint a DE elöljárószó névelős alakja: DU, DE LA, DE L’ (a des” nem fordul ilyenkor elő, mert a megszámlálhatatlan főnevek csak egyes számban állhatnak). Magyarra általában nem fordítjuk.

du lait (tej)
du pain (kenyér)
du sucre (cukor)
du courage (bátorság)
de l’eau (víz)
de la salade (saláta)
de la viande (hús)
de la fièvre (láz)

Megszámlálhatatlan dolognak számítanak többek között: a folyadékok, az apró, sok darabból álló, kristályos, szemcsés összetételű dolgok (mint pl. a liszt, a cukor), az inkább folyékony, mint szilárd állagú dolgok (pl. lekvár, méz), a gőzök, gázok, az elvont fogalmak. Ha az elvont fogalmak mellé jelző kerül, határozatlan névelő áll előttünk (pl. Il a une grande fièvre – Magas láza van. Il a un grand courage – Nagy bátorsága van).
Anyagnévelőt használunk még húsok, fűszerek, gyümölcsök, zöldségek, fagylalt esetében is, ha nem egy-egy darabról van szó: On mange de la salade verte avec du beurre épicé de l’aneth. La salade se compose de la tomate, du concombre, de la laitue, de l’oignon et du poivron. On ne mange pas de viande parce qu’on est végétariens. Et puis on va déguster ce type de glace, comme j’adore manger de la glace! (Zöldségsalátát eszünk kaporral fűszerezett vajjal. A saláta paradicsomból, uborkából, fejessalátából, hagymából és paprikából áll. Húst nem eszünk, mert vegetáriánusok vagyunk. És aztán megkóstoljuk azt a fagylaltot, hogy én hogy imádok fagyit enni!) Papa, il aime manger du porc, du poisson, du poulet, il aime toutes les viandes. (Papa szeret disznóhúst, halat, csirkét enni, mindenféle húst szeret.)

Bizonyos főnevek ugyan nem megszámlálhatóak, mégis használatosak határozatlan névelővel is:

un café / du café – egy (csésze) kávé
un Coca / du Coca – egy (üveg) Cola

Tagadásnál a részelő névelő alakjai helyett csupán DE áll: NE PAS DE, vö.:

Je bois du lait. (Tejet iszom.) Je ne bois pas de lait. (Nem iszom tejet.)

Az anyagnévelős főneveknél akkor használhatunk határozott névelőt, ha általánosságban beszélünk róla, vagy az egészére gondolunk:

Tu aimes le thé? – Szereted a teát?
Ne me dis pas que tu as mangé tout le pain! – Ne mondd, hogy megetted az egész kenyeret!

————

Forrás:

Eckhardt Sándor: Mai francia nyelvtan, Terra, Budapest, 1965.

Külön köszönet Bácsy Éva francia nyelvtanárnak, aki a bejegyzés megírásában sokat segített!

2 komment:

  1. november 23, 2015

    Ilona Válasz

    Kedves Tanár Úr és Kedves Tanár Nő,
    még egy fontos kérdés maradt bennem.
    A főnevek neme vagy azzal kapcsolatos valamilyn könnyités a meghtározásban ,melyik him illetve nőnem ..
    nagyon fontos es nem segít más csak ha minden egyes szót külön megtanulunk .. vagy állitunk fel csoportokat..

    köszönöm a segítéget,
    Ilona

    • november 24, 2015

      Bodnár Tamás Válasz

      Kedves Ilona!
      A szabály bonyolult, melyik főnév hímnemű, melyik nőnemű. Kis segítség lehet a bejegyzés elején egy mondat: “Például, hímneműek az -age, -bre, -eau, -ment, -on végű főnevek a legtöbb esetben (voyage, arbre, octobre, tableau, document) , nőneműek pl. az -ance, -ence, -ée, -elle, -ette, -esse, -ie végű főnevek (dépendance, résistance, essence, coudée, marelle, cornette, petitesse, partie).” Ez persze csak a főnevek kis részét fedi le. A főnevek neme sok esetben a párhuzamos latin főnév nemére vezethető vissza. A latinban többé-kevésbé kikövetkeztethető a végződésből a főnév neme, így pl. az aqua (víz) szó nőnemű, mert -a végű. Ebből a szóból a franciában mindössze annyi maradt, hogy “eau”, aminek a nemét nehéz lenne az íráskép alapján kitalálni, viszont ha tudjuk, hogy milyen latin szóra vezethető vissza, a nemét is könnyebben megjegyezhetjük.
      Sok főnév van, melyek a spanyolban és/vagy az olaszban is olyan neműek, mint a franciában. Ez azért jöhet jól, mert az olasz és a spanyol főnév végződéséből az esetek igen nagy részében megállapítható a főnév neme.
      Vannak továbbá idegen eredetű főnevek, amik pl. a németben és a franciában is ugyanolyan neműek.

      Egyszer már elkezdtem írni egy bejegyzést a témáról, hogy mitől függ egy francia főnév neme. Nem publikáltam az oldalon, nem is fejeztem még be. Úgy éreztem, túl mélyen bele kell menni nyelvtörténeti és egyéb nyelvészeti témákba, ami talán az átlag nyelvtanulónak sok lenne. Ennek ellenére, mivel látom, lenne érdeklődés, lehet, hogy a bejegyzést mégis folytatni fogom és felteszem az oldalra.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


5 + 4 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>