A finn igeragozás jelen időben – avagy finn nyelvlecke kezdőknek, vagy ki tudja, mi lesz ebből

A személyes névmások (hímnem, nőnem, semleges nem szerencsére nincs külön!):

minä – én         me – mi
sinä – te         te – ti
hän – ő           he – ők

A létige ragozása (olla = lenni):

Állító alak:

minä olen – én vagyok
sinä olet – te vagy
hän on – ő van

me olemme – mi vagyunk
te olette – ti vagytok
he ovat – ők vannak

pl.  Minä olen täällä (Itt vagyok). He ovat täällä (Ők itt vannak).

Tagadó alak:

minä en ole – én nem vagyok
sinä et ole – te nem vagy
hän ei ole – ő nincs

me emme ole – mi nem vagyunk
te ette ole – ti nem vagytok
he eivät ole – ők nincsenek

Tagadásnál tehát a tagadószót kell ragozni, mellette maga a főige ragozatlan alakban marad. Jelen esetben a létige “ole” formában bátorkodik a tagadó ige után előfordulni.

pl. Sinä et ola täällä (Te nem vagy itt). Te ette ole täällä (Ti nem vagytok itt).

Számunkra mókás a “ki?” kérdőszó finn megfelelője: “kuka?” Ezt felhasználva kérdő mondatot is tudunk alkotni: Kuka sinä olet? – Ki vagy?

Kérdő alak – ha nincs kérdőszó (pl. kuka), akkor így használjuk (tehát a ragozott igealak -ko ragot kap), és a szórend is megfordul:

olenko minä? – én vagyok?
oletko sinä? – te vagy?
onko hän? – ő van?

olemmeko me? – mi vagyunk?
oletteko te? – ti vagytok?
ovatko he? – ők vannak?

Mint minden nyelvben, a létige természetesen a finnben is rendhagyó, mind állító, mind tagadó alakjában, ezt most le is tudtuk. De mi a helyzet a többi igével?

Kijelentő mód jelen időben az igék a következő ragokat kapják:

minä  -n
sinä  -t
hän   -[mgh] (az utolsó magánhangzó megduplázódik)

me   -mme
te   -tte
he   -vat / -vät (hangrendtől függően)

Ezeket a ragokat a főnévi igenév tövéhez illesztjük. A főnévi igenév végződése többféle lehet (leggyakrabban -a vagy , -da vagy -dä), ezt ragozáskor elhagyjuk, ennek helyére jönnek a ragok, ill. bizonyos esetekben a ragok elé egy -e- betű is beékelődik, vagy egyéb furcsaság is történik, amiről később lesz szó.

E/3-ban az igető utolsó magánhangzója megduplázódik, ez a magánhangzó lesz a rag.

T/3-ban az ige hangrendjétől függően lesz a rag vagy -vat, vagy -vät:

  • Ha magas hangrendű magánhangzók (y, ö, ä, e, i) fordulnak elő az ige tövében, akkor -vät
  • ha mély hangrendű magánhangzók (a, o, u) fordulnak elő, vagy vegyesen mély és magas magánhangzók is , akkor -vat a rag.

A hangrendre vonatkozó szabályt itt kicsit leegyszerűsítettem. Valójában az e és i nem magas, hanem semleges magánhangzónak számít, amik a ragot nem befolyásolják, ha mély magánhangzók mellett fordulnak elő, és önmagukban is egyébként magas hangrendű ragot követelnek maguk mellé. Ez a megfogalmazás  bonyolultabb, ezért egyszerűsítettem le, de a végeredmény ugyanaz.

Igeragozás során a névmások (minä, sinä, stb.) elhagyhatók! A 3. személyű névmásokat azonban ki kell tenni!

A puhua (beszélni) ige ragozása:

minä puhun
sinä puhut
hän  puhuu
me   puhumme
te   puhutte
he   puhuvat

A legtöbb ige így ragozódik, mint a puhua, tehát a végén az -a a főnévi igenév jele, amit egy rövid magánhangzó (itt: u) előz meg. Sok ilyen igénél a főnévi igenév végződése nem -a, hanem , de ragozásukban nincs különbség:

kysyä (kérdezni)

   minä kysyn
   sinä kysyt
   hän  kysyy
   me   kysymme
   te   kysytte
   he   kysyvät

folyt.köv.!

Ajánlott linkek:

Tanuljunk nyelveket! Finn -1.: Kezdés

Verbix: Finn igék ragozása – a beírt igealak ragozását kiírja minden időben

Goethe-Verlag: Finn nyelvleckék kezdőknek, meghallgatható kiejtéssel

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 + = 12

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>