Eszperantó nyelvlecke 2

Eszperantó nyelvlecke 2

Ebben a leckében megismerkedünk alapvető dolgokkal: a főnevekkel, melléknevekkel és többes számukkal, a névelővel. Megismerjük a „lenni” igét, és megtanulunk jelzős szerkezeteket és a létigével egyszerűbb mondatokat alkotni.

Zamenhof eszperantó nyelvlecke 2

Lazar Markovics Zamenhof, az eszperantó nyelv elindítója

 

Főnevek, névelő és melléknevek

Minden eszperantó főnév -o végű. A főneveket tehát -o végződésükről ismerhetjük meg:

knabo – fiú
knabino – lány
viro – férfi
virino – nő
edzo – férj

tablo – asztal
libro – könyv

Mint látható, az -ino végződéssel könnyen képezhetünk férfit jelölő szóból nőt jelölő szót.

Megjegyzés: Egyes tulajdonnevek, főleg női nevek általában nem változtatják meg az alakjukat, így nem mindig -o végűek, pl. Maria, Suzana, Judit.

A határozott névelő (magyar: a, az) minden esetben la:

la knabo (a fiú), la viro (a férfi), la tablo (az asztal)

Határozatlan névelő nincs az eszperantóban:

knabino – (egy) lány, libro – (egy) könyv

Ha hangsúlyozni akarjuk, hogy valamiből egyetlen darabról beszélünk, kitehetjük az unu szót, ami azonban nem névelő, hanem számnév: unu libro – egy könyv.

A melléknevek mindig -a végződésűek:

bona – jó                    ruĝa – piros
malbona – rossz              verda – zöld
bela – szép                  blua – kék
granda – nagy                flava – sárga
malgranda – kicsi            bruna – barna
longa – hosszú               blanka – fehér
mallonga – rövid             nigra – fekete

Mint láthatjuk, a mal- előképzővel könnyen képezhetjük a melléknevek ellentétét, így nem kell rájuk külön szót megtanulni, mint más nyelvekben.

Megjegyzés: A főnév -o, a melléknév -a végződésű. Ezért ha cserélgetjük a végződést, a másik szófajt kapjuk:

verda ‘zöld’ – la verdo ‘a zöld szín’
bona ‘jó’, malbona ‘rossz’ – la bono kaj la malbono ‘a jó és a rossz’

viro ‘férfi’ – vira ‘férfiúi”
tablo ‘asztal’ – tabla ‘asztali’

Így már alkothatunk jelzős szerkezeteket. A magyarhoz hasonlóan a jelző a jelzett szó előtt áll:

la bona knabo – a jó fiú
la malbona knabino – a rossz lány

bruna tablo – egy barna asztal

la nigra libro – a fekete könyv

1. Feladat: Hogy van eszperantóul? a rossz fiú, a jó lány, a sárga könyv, a kék asztal, egy nagy férfi, egy szép lány, a szép nő, egy jó feleség, egy kicsi könyv, a csúnya asztal, egy rövid könyv

A többes szám

A főneveknek és a mellékneveknek egyaránt -j raggal képezzük a többes számát. A névelő (la) nem kap ragot többes számban:

knabo ‘fiú’ – knaboj – ‘fiúk’
tablo ‘asztal’ – tabloj ‘asztalok

bona ‘jó’ – bonaj ‘jók’
granda ‘nagy’ – grandaj ‘nagyok’

la brunaj tabloj – a barna asztalok
nigraj libroj – fekete könyvek

Figyelem! A magyarban a jelzőt nem tesszük többes számba (pl. „barna”, és nem „barnák”, „fekete” és nem „feketék”), de az eszperantóban igen (pl. brunaj, nigraj)

2. Feladat: Hogy van eszperantóul? a rossz fiúk, a jó lányok, a sárga könyvek, a kék asztalok, nagy férfiak, szép lányok, a szép nők, jó feleségek, kicsi könyvek, a csúnya asztalok, rövid könyvek

A melléknevek állítmányként

A melléknevek természetesen nem csak jelzőként, hanem összetett állítmány részeként is állhatnak, és így már rövid mondatot alkotnak a főnévvel. Ehhez az estas ‘van’ igére lesz még szükség:

La knabo estas bona – A fiú jó.
La libro estas granda – A könyv nagy.
La tablo estas longa – Az asztal hosszú.

A magyarban nem tesszük ki a ‘van’ igét ilyenkor, de az eszperantóban ott kell lennie az estas szónak. Szó szerint: A fiú van jó. A könyv van nagy. A magyarban múlt időben van ott a létige: A könyv nagy volt, ezzel szemben mi nem mondjuk, hogy A könyv nagy van, csak annyit, hogy A könyv nagy. Viszont az eszperantóban jelen időben is ki kell tenni az igét!

Többes számban természetesen az alany és az állítmány névszói része többes számba kerül, -j ragot kap. Viszont az ige nem változik, mert az estas nem csak azt jelenti, hogy „van”, hanem azt is, hogy „vannak”, tehát nincs külön alakja:

La knaboj estas bonaj – A fiúk jók.
La libroj estas grandaj – A könyvek nagyok.
La tabloj estas longaj – Az asztalok hosszúak.

Itt már a magyarban is többes számba kerül a melléknév is (jók, nagyok, hosszúak).

3. Feladat: Hogy van eszperantóul? A fiú rossz. A fiúk rosszak. A rossz fiú. A rossz fiúk. A lány jó. A lányok jók. A jó lány. A jó lányok A könyv sárga. Az asztalok kékek. A férfi nagy. A lány szép. A könyv kicsi. A lányok szépek. Egy szép lány. A szép lány. A szép lányok. Az asztal csúnya. Az asztalok szépek. A könyv kicsi. A könyvek kicsik. Kicsi könyvek. Zöld asztalok.

A személyes névmások
és a „lenni” ige jelen időben

A személyes névmások alanyesete a következő:

mi – én
vi – te
li – ő (hímnem)
ŝi – ő (nőnem)
ĝi – ő, az (semleges nem)

ni – mi
vi – ti
ili – ők

Figyelem! Egyik névmási alakban sem hosszú a magánhangzó, még az ili-ben sem!

Nyelvtani nem nincs az eszperantóban. A li névmással férfiakra, hím állatokra, a ŝi névmással nőkre, nőstény állatokra utalunk vissza, tehát minden élőlényre a természetes neme szerint. Az élettelen dolgokra, fogalmakra a ĝi névmást használjuk.

Így már nem csak azt mondhatjuk, hogy A lány szép, hanem hogy Ő szép. „A lány” helyett behelyettesíthetjük az „ő” névmást:

La knabino estas bela. ‘A lány szép.’
Ŝi estas bela ‘Ő szép.’

Hasonlóan:

La tablo estas longa. ‘Az asztal hosszú.’
Ĝi estas longa. ‘Az hosszú.’

La edzo estas bona. ‘A férj jó.’
Li estas bona. ‘Ő jó.’

Többes számban nincs már különbség a nemek között, minden egyaránt ili:

La knabinoj estas belaj. ‘A lányok szépek.’
Ili estas belaj ‘Ők szépek.’

La tabloj estas longaj. ‘Az asztalok hosszúak.’
Ili estas longaj. ‘(Ők/Azok) hosszúak.’

La edzoj estas bonaj. ‘A férjek jók.’
Ili estas bonaj. ‘Ők jók.’

A többi személyes névmás mellé is ugyanúgy odatehetjük a létigét természetesen. Nagy örömünkre a létige (és a többi ige is) minden személyben ugyanúgy van:

mi estas – én vagyok
vi estas – te vagy
li, ŝi, ĝi estas – ő/az van

ni estas – mi vagyunk
vi estas – ti vagytok
ili estas – ők vannak

Pl. Mi estas malgranda ‘Kicsi vagyok’. Vi estas granda ‘Nagy vagy.’ Ni estas bonaj ‘Mi jók vagyunk.’ Vi estas grandaj ‘Nagyok vagytok.’

Mint láthatjuk, a vi az egyes és a többes szám második személyét is kifejezi („te” és „ti”). Hogy egyes vagy többes számról van-e szó, azt a melléknév alakjából tudhatjuk meg.

4. Feladat: Hogy van eszperantóul? Szép vagy. Jók vagytok. Ő lány. Ő fiú. Nagy vagyok. Ők kicsik. Azok barnák. Ő (nőnem) jó. Ő (hímnem) rossz. Szépek vagyunk. Ők rosszak. Csúnyák vagytok.

—————-

Ellenőrző teszt a második leckéhez:



Eszperantó, 2. lecke – dua leciono

Teszt a 2. eszperantó nyelvleckéhez


Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


6 × = 36

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>