Nyelvtani nem az angolban és a németben

Angol nyelvtani nem – hasonlóság a némettel?

Angol nyelvtani nem? Hát ez meg honnan jött? Még mikor én tanultam angolul, említette a tanárom, hogy az angolban a hajók nőneműek. A Project English akkori kiadásában is ez állt: „Ships are always called ‘she’.” Azóta semmilyen oktatás keretében nem emlékszem, hogy említették volna a nyelvtani nemet az angolban. Még egy régi tankönyv, Báti László és Véges István angol nyelvkönyve (1966-ban jelent meg) említi, hogy „az országnevek nőneműek, ha nem pusztán az ország területét, hanem lakosságát vagy gazdaságát jelölik” (118. oldal). Hungary is famous for her wines (Magyarország híres borairól) – olvashatjuk az olvasmányban. Sem a Báti-Véges könyv, sem a Project English nem mondja, hogy a nyelvtani nem használata az angolban régiesnek számít. (Ez utóbbi könyv akkori kiadása valamikor az 1980-as évek végén jelenhetett meg.)
Tehát az országok és a hajók nőneműek – ezt két könyv alapján kellett összerakni. Ennyi lenne az egész? Nincs ez valahol összefoglalva kicsit részletesebben? A németben minden főnévnek van neme. Ezért is kezdett a dolog foglalkoztatni, hogyan is van ez az egész az angol főnevekkel, és hogy akadhat-e olyan főnév, melynek neme pont megegyezik az angolban és a németben. Vagy akár más nyelvben is, ahol van nyelvtani nem (pl. olasz, spanyol), megegyezhet-e néhány főnév neme az angoléval.

Mit írnak a nyelvtanok
az angol főnév nyelvtani neméről?

Megnéztem néhány angol nyelvtant. A könyvek úgy oszlanak meg az angol nyelvtani nem témával kapcsolatban, hogy vagy meg se említik, vagy megemlítik, tárgyalják, de nem hívják fel a figyelmet arra, hogy ezeket a mai nyelvben nem használják már. Sőt, Németh Anikó Angol nyelvtan felsőfok című könyve (Könyvmíves Kiadó, Budapest, 1999.) konkrétan azt írja, hogy a she névmást gyakran használják ilyen szerepkörben. Ennek ellenére felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők is jól megvannak anélkül, hogy erről tudnának. Még Kónya Sándor, Országh László Rendszeres angol nyelvtan című könyve (Terra Kiadó, Budapest, 1976.) is ír a témáról. Ők azzal kezdik a témát, hogy a megszemélyesítésnek nagy szerepe lehet, és megszemélyesítve használva bizonyos szavak hímneműek vagy nőneműek. Ez valamennyire ellent is mond annak, amit a másik könyv ír, hogy a she névmást gyakran használják. De rögtön meglátjuk, hogy bizonyos érzelmi töltet kerül a dologba, ha a nyelvtani nemet használjuk, és ezt talán természetesnek veszi a másik könyv.

Az utóbbi két könyv alapján a következőket sikerült megtudni a nyelvtani nemmel rendelkező angol főnevekről:

Az állatok semleges neműek. Az élő beszédben többnyire hímneműek a nagyobb állatok (pl. horse, dog, lion), a kisebb állatok pedig nőneműek (pl. mouse, cat, hare), különösen akkor, ha az állat a mi tulajdonunk (Kónya-Országh, 68. oldal). A könyvnek ez az állítása sejteti, hogy nem mindig van ez így (a „többnyire” szó használatával). Érzelmi töltetre utal, hogy különösen saját állatok esetén igaz ez a szabályszerűség. Példa: Whenever a dog sees a cat, he begins to bark at her. (Fontos, hogy a könyvet 1976-ban adták ki, tehát ma már nem feltétlen igaz ez az állítása, mert a nyelv változik.) A másik, 1999-es kiadású könyv a ragadozó állatokat is a hímneműek közé sorolja, pl. eagle (sas), elephant.

Hímneműek az erőt, nagyságot, hatalmat kifejező főnevek (pl. természeti erők, heves félelmek), a keménységgel, ridegséggel, megpróbáltatásokkal kapcsolatos főnevek: the Fatherland, winter, autumn, death, anger, war, sun, time, sleep, fear, despair, pain, fire, desert, knowledge, laziness (pl. Here is winter with all his sadness).

Nőneműek:

Kicsiséget, gyöngédebb, egyszerűbb érzelmeket, szépséget kifejező főnevek: moon, nature, hell, earth, country, land, hope, mercy, peace, virtue (erény), pleasure (öröm), religion (vallás), spring, charity, pride (büszkeség), liberty, victory

ország- és városnevek: England, Britain, France, Budapest

vízi járművek: ship, boat, yacht, steamer (gőzhajó). A férfiak más járműveket is nőneműnek mondanak: train, engine (mozdony), carriage, car, coach

tudományok, művészetek (?)

napszakok: morning, night

hangszerek, ha zenészek saját hangszereikről beszélnek;

gyűjtemények legszebb példányai, ha gyűjtők saját gyűjteményükről beszélnek: stamp (bélyeg)

Hím- és nőnemű is lehet megszemélyesítve: heaven, sea, summer, glow-worm.

A nőiességet kifejező főnevek között van néhány meglepő, a hell és az earth nőiessége erősen vitatható.

És most vessük össze
mindezt a némettel!

Ezek közül mely főnevek neme eshet egybe a némettel? Esetleg más nyelvvel? Vitatható ennek a kérdésnek az értelme most már, mivel, mint láthattuk, az angol főnevek akkor lehetnek hímneműek vagy nőneműek, ha megszemélyesítjük őket, érzelmi viszonyulásunkat fejezzük ki hozzájuk. Ez tehát nem teljesen azonos a más nyelveknél ismert nyelvtani nemmel. Igaz, más nyelvekben is alakulhatott ki hasonló módon a nyelvtani nem.
A kisebb állatok nőneműek, a nagyobbak hímneműek. Ez még véletlenül valamennyire egybe is esik a némettel, ha a szakirodalomban említett példákat nézzük: dog – der Hund, lion – der Löwe, (nem igaz: horse – das Pferd); mouse – die Maus, cat – die Katze (nem igaz: hare – der Hase). A végződés alapján nem magyarázható meg, miért nőnemű a németben a Maus – most végre találtam egy lehetséges (?) magyarázatot.
Az erőt, nagyságot, férfiasságot jelölő, említett angol főneveknek csak egy része hímnemű a németben is: death – der Tod, winter – der Winter, autumn – der Herbst, anger – der Zorn/Ärger (de: die Wut), war – der Krieg, pain – der Schmerz.
A németben is nőnemű a nature – die Natur, hope – die Hoffnung, mercy – die Gnade, virtue – die Tugend (erény), pleasure – die Freude, religion – die Religion (vallás), charity – die Wohltätigkeit, liberty – die Freiheit.
A napszakok közül csak a die Nacht (night) nőnemű a németben. A hangszerek között sok akad, ami nőnemű (bár nem csak akkor, ha a zenész beszél a saját hangszeréről), pl. die Geige (hegedű), die Flöte, die Gitarre, die Trompete, die Orgel (orgona).
A megszemélyesített évszakok közül az angolban az ősz és a tél hímnemű a hidegsége miatt, a tavasz a melegsége miatt nőnemű, a nyár pedig mindkét nemű lehet. A németben mind a négy évszak hímnemű, így véletlenül esik egybe az ősz és a tél neme a két nyelvben. A német Winter neme leginkább az -er végződésből adódik. A Herbst nem tudni, miért hímnemű, nem teljesen kizárt az angolhoz hasonló megszemélyesítéses eredet sem.
A hajók az angolban és a németben is nőneműek: die Titanic
Az országok az angolban nőneműek is lehetnek. A németben csak néhány ország nőnemű, ilyenkor véletlenül pont egybeesik a nemük a két nyelvben, pl. die Schweiz, die Türkei, die Slowakei, die Mongolei. A németben ez leginkább a végződés miatt van, míg az angolban csak akkor lehet nőnemű az ország, ha gazdasági, politikai szempontból nézzük.

Elképzelhető, hogy néhány német főnév pont azért hímnemű vagy nőnemű, amiért az angol megszemélyesített megfelelője is. Sok esetben viszont a végződés a felelős a német főnév neméért, akkor is, ha „férfias” vagy „nőies” jelentéskörbe tartozik. Ahol nem szól bele a végződés, ott igazából csak a der Tod (halál), der Krieg (háború) és a der Schmerz (fájdalom) képzelhető el, hogy a keménység, férfiasság miatt hímnemű. A fent említett nőnemű főnevek közül lényegében az összes neme levezethető a végződésből a németben, kivéve Svájc német nevét és a hajókat. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy adott „nőies” főnév nem lehetett már azelőtt nőnemű, hogy a nőnemhez illő végződést felvette volna.)

Mennyire esik vajon egybe
a mediterrán és angolszász vélekedés?

Érdekes, hogy a sea (tenger) lehet hím- és nőnemű is. A tenger szó a spanyolban is lehet hímnemű (el mar) és nőnemű (la mar) is. Akadnak főnevek, melyek az újlatin nyelvekben is nőiesnek számítanak, pl. a peace az angolban pont a latin pax szóra vezethető vissza, ami már a latinban is nőnemű volt valamiért, és az olaszban, spanyolban is nőnemű (olasz: la pace, spanyol: la paz). Az angol nőiesnek érzi a reményt (hope) és az olasz, spanyol is (la speranza, la esperanza). Az angol szerint a tavasz (spring) nőies és az olasz, spanyol szerint is (la primavera), de a francia szerint nem (le printemps). Az őszt, telet nagyobb arányban érzik férfiasnak (olasz: autunno, inverno, spanyol: otoño, invierno, francia: automne, hiver – ezek mind hímneműek). Ellenben az angol által férfiasnak tartott háború az olaszban, spanyolban és a franciában is nőnemű (olasz, spanyol: la guerra, francia: la guerre), a latinban (bellum) semleges nemű volt. A férfias halál (death) az olaszban, spanyolban, franciában már nem férfias (la morte, la muerte, la mort). A férfias tűz (fire) már az ókori rómaiak szerint is férfias volt (focus) és máig is az maradt (il fuoco, el fuego, le feu).

Tanulság?

A tanulság, hogy valamennyire az is szubjektív, hogy mi férfias, mi nőies, lásd a pokol (hell) nőies voltát. Emiatt már alapból nem lehetnének azonos neműek az azonos jelentésű szavak a nyelvekben. A nyelv fejlődése során főleg a különböző végződések, képzők is kiveszik a részüket a „nemes” küzdelemből, és végül az egész úgy megváltozhat, hogy rá se lehet ismerni. Az angolosoknak ebből a szempontból szerencséjük van, mert elég ritkán használnak költőies nyelvezetet. A németeseknek is szerencséjük lehet, mert talán el fog tűnni a nyelvtani nem a németből – valamikor.

Felhasznált irodalom:

Báti László – Véges István: Angol nyelvkönyv. Tanfolyamok és magántanulók számára. 1. rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.

Németh Anikó: Angol nyelvtan felsőfok, Könyvmíves Kiadó, Budapest, 1999.

Kónya Sándor, Országh László: Rendszeres angol nyelvtan, Terra Kiadó, Budapest, 1976.

Link az angol nyelvtani nem témához:

Icaltefl.com – Arról ír, milyen névmással utalhatunk állatokra. A megszemélyesítés témát is érinti.

Egy angol nyelvű gyakorlókönyv az angol nyelvtani nem témát is tárgyalja röviden az állatokkal és más főnevekkel kapcsolatban (62. oldal).

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


8 − 7 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>