A német elöljárószók

A német elöljárószók
(die Präposition)

A magyar ragoknak (pl. -ban, -ben; -nak, -nek; -ból, -ből) a német elöljárószók felelnek meg (pl. szállodában = in Hotel; szobában = in Zimmer).
A németben minden elöljárószó után valamilyen esetbe kerül a főnév (vagy névmás), nem alanyesetbe, hanem vagy tárgyesetbe (Akkusativ), részes esetbe (Dativ), ritkábban birtokos esetbe (Genitiv). Az elöljárószók tehát mind valamilyen esetet vonzanak, és az elöljárószókat ezzel az esettel együtt kell megtanulni, hogy helyesen tudjuk használni. Pl. a für elöljárószó tárgyesetet vonz, amit a szótárak általában úgy jelölnek, hogy

für + Akkusativ, vagy für + A(pl. für den Vater)

Pl. a mit (-val, -vel) elöljárószó részes esettel jár:

mit + Dativ / mit + D(pl. mit dem Vater)

A trotz (valami ellenére) birtokos esetet vonz: trotz + Genitiv / trotz + G(pl. trotz des Regens – az eső ellenére)

Egyes igék után adott elöljárószót kell használni. Ezek az igevonzatok a magyartól eltérhetnek. Ilyenkor az adott elöljárószó jelentése magyarul teljesen más is lehet, mint ahogy az alább látható. Pl. beginnen mit = elkezd valamit, szó szerint: „elkezd valamivel”.

A leggyakoribb német elöljárószók tárgyesettel (Akkusativ):

für (-ért) – Ich lebe für dich (Érted élek).

durch (át, keresztül) – Wir gehen durch den Park (Átmegyünk a parkon keresztül).

bis (-ig) – Ich bleibe hier bis neun Uhr (9 óráig maradok itt).

ohne (nélkül) – Ich trinke Kaffee ohne Zucker (Cukor nélkül iszom a kávét).

um (bizonyos időpontban; körül) – Um den Tisch gibt es Stühle (Az asztal körül székek vannak.

gegen (ellen; felé) – Ich bin gegen fünf Uhr angekommen. (5 óra körül érkeztem meg).

A leggyakoribb német elöljárószók részes esettel (Dativ):

mit (-val, -vel) – Komm mit mir! (Gyere velem!)

zu (-hoz, -hez, -höz) – Komm zu mir! (Gyere hozzám!)

bei (-nál, -nél – személyre vonatkozik) – Viel Spaß bei uns! (Érezd jól magad nálunk!)

nach (szerint, után) – Wir sind nach einer Stunde angekommen. (Egy óra után megérkeztünk.)

von (-ból, -ből; -tól, -től; -nak a…) – Ich wohne weit von dem Stadtzentrum. (Messze lakom a városközponttól.)

aus (-ból, -ből; kifele valamiből) – Ich komme aus der Schweiz. (Svájcból jövök.)

seit (óta) – Ich sitze hier seit meiner Ankunft. (Érkezésem óta itt ülök.)

ab (-tól, -től; valamilyen időponttól kezdve) – Ab heute rauche ich nicht. (Mától nem dohányzom.)

außer (kívül valamin; kivéve valamit) – Außer mir lesen alle viel. (Engem kivéve mindenki sokat olvas.)

Egyes elöljárószók tárgyesettel és részes esettel is állhatnak, de eltérő jelentéssel. Ezek az elöljárószók helyviszonyokat fejeznek ki. Ha „hová?” kérdésre válaszolnak (tehát valamilyen hely felé irányuló mozgást fejeznek ki), akkor tárgyesettel állnak. Ha „hol?” kérdésre válaszolnak (tehát bizony helyen „levést” fejeznek ki), akkor részes esettel állnak. Tehát a hova szóhoz Akkusativ, a hol szóhoz Dativ kapcsolódik. A „Hova akasszam a Holdat?” mondat alapján ezt megjegyezhetjük: Hova + Akk-asszam – Hol + Dat). (Erről a témáról bővebben még itt lehet olvasni.) Ezek az elöljárószók a következők:

in (tárgyesettel: -ba, -be; részes esettel: -ban, -ben)

Ich gehe in die Schule (Az iskolába megyek) – mozgást, irányt fejez ki az adott hely felé.
Ich bin in der Schule (Az iskolában vagyok) – nem fejez ki mozgás, hanem „helyen levést”.

auf (tárgyesettel: -ra, -re; részes esettel: -on, -en, -ön) (vízszintes felületre vonatkozik)

Ich stelle das Buch auf den Tisch (Az asztalra teszem a könyvet.)
Das Buch ist auf dem Tisch (A könyv az asztalon van.)

an (tárgyesettel: -ra, -re – valaminek a függőleges felületére; részes esettel: -on, -en, -ön – valaminek a függőleges felületén)

Ich hänge die Uhr an die Wand (Az órát a falra akasztom).
Die Uhr ist an der Wand ( Az óra a falon van).

Az auf és az an közötti különbség, hogy az auf vízszintes felületre, az an függőleges felületre vonatkozik. Függőleges felület pl. a fal, fogas, ezeken függőlegesen helyezkedik el az „entitás”.

über (tárgyesettel: fölé; részes esettel: fölött)

Ich hänge das Bild über den Fernseher (A tévé fölé akasztom a képet).
Das Bild hängt über dem Fernseher (A tévé fölött függ a kép).

unter (tárgyesettel: alá; részes esettel: alatt)

Das Kind wirft die Zeitung unter den Tisch (A gyerek az asztal alá dobja az újságot).
Die Zeitung liegt unter dem Tisch (Az újság az asztal alatt fekszik).

neben (tárgyesettel: mellé; részes esettel: mellett)

Frank stellt das Buch neben den Schrank (Frank a szekrény mellé teszi a könyvet).
Das Buch ist neben dem Schrank (A könyv a szekrény mellett van).

zwischen (tárgyesettel: közé; részes esettel: között)

Frank stellt einen Stuhl zwischen die Tische (Frank egy széket tesz az asztalok közé).
Der Stuhl steht zwischen den Tischen (A szék az asztalok között áll).

vor (tárgyesettel: elé; részes esettel: előtt)

Der Teppich kommt vor das Bett (A szőnyeg az ágy elé kerül).
Der Teppich ist vor dem Bett (A szőnyeg az ágy előtt van).

hinter (tárgyesettel: mögé; részes esettel: mögött)

Hinter das Haus kommen Touristen (A ház mögé jönnek a turisták).
Hinter dem Haus stehen viele Touristen (A ház mögött sok turista áll).

A leggyakoribb német elöljárószók birtokos esettel (Genitiv):

während (alatt – időben)

Während der Ferien waren wir oft am Bodensee (A szünidő alatt gyakran voltunk a Boden-tónál).

trotz (ellenére)

Trotz des Regens liefen wir (Az eső ellenére futottunk).

wegen (miatt)

Wegen des schlechten Wetters blieb ich zu Hause (A rossz idő miatt otthon maradtam).

statt (helyett)

Statt des Hauses haben wir eine Wohnung gekauft (A ház helyett lakást vettünk).

– – –

Ritkább elöljárószók tárgyesettel:

wider (ellen – régies; kifejezésekben fordul elő)

sonder (nélkül – régies, inkább az ohne használatos)

Bis után másik elöljárószó is állhat, így kettős elöljárószó keletkezik:

bis an, bis auf, bis in, bis über, bis zu (ez utóbbi részes esettel áll)

Ritkább elöljárószók részes esettel:

binnen (idő alatt, időn belül)

nebst (-val, -vel – régies, inkább a mit használatos helyette)

samt (-stul, -stül) – Samt Gepäck ist er angekommen – Csomagostul megérkezett.

nächst (közvetlen utána, közvetlen mellette)

entgegen (elé, ellen – állhat a főnév után is)

Ritkább elöljárószók birtokos esettel:

unweit (nem messze), mittels (segítségével), kraft (fogva), laut (-nál fogva, szerint), vermöge (-nál fogva, -val), ungeachtet (ellenére, nem tekintve), oberhalb (fölött, valamin felül térben), unterhalb (alul, valami alatt), innerhalb (valamin belül – térben és időben), außerhalb (valamin kívül -térben és időben), diesseits (valamin innen – térben), jenseits (valamin túl – térben), zufolge (következtében), längst (hosszában, mentén – részes esettel is állhat)

Kettős elöljárószók: Közrefogják a szót, amelyre vonatkoznak:

Tárgyesettel:

um … herumUm die Stadt herum – A város körül.

auf … zuEin großer Wolf kam auf mich zu – Egy nagy farkas jött felém.

Részes esettel:

an … vorbei Ich gehe an der Schule vorbei – Elmegyek az iskola mellett.

mit … zusammenWir gehen mit euch zusammen – Veletek együtt megyünk.

von … anVon heute an wohne ich nicht hier – Mától kezdve / Mától fogva nem itt lakom.

von … aus – Von dem Turm aus hat man eine schöne Aussicht auf die Stadt – A toronyból szép a kilátás a városra.

von … abVon hier ab ist die Straße gesperrt – Innen (kezdve) az út zárva van.

von … aufVon Grund auf muss das Haus gebaut werden – Az alapoktól kezdve kell a házat felépíteni.

Birtokos esettel:

um … willenUm des Friedens willen verzichtete er auf seine Ansprüche – A béke kedvéért lemondott követeléseiről.

– – – – – – – – – – – – – –

Az „utoljáró” (die Postposition) gyakran nem a szó előtt áll, hanem utána (hasonlóan a magyar névutókhoz, pl. „előtt”, „mellett”): gegenüber + Dat (szemben), gemäß + Dat (valami szerint), halber + Gen (végett, a kedvéért), zuwider + Dat (ellen), entgegen + Dat (elé, ellen). De állhat a szó előtt is:

Wir gingen dem Haus gegenüber – A házzal szemben mentünk el.
Wir gingen gegenüber dem Haus – A házzal szemben mentünk el.

Az entlang vonzata attól függ, a szó előtt vagy után áll: Akkusativ (tárgyeset) + entlang, de: entlang + Dativ (részes eset):

den Fluss entlang – a folyó mentén
entlang dem Fluss – a folyó mentén

– – – – – – –

A német elöljárószók egy része összeolvadhat az utánuk álló határozott névelővel. Ilyenkor a névelőt nem tesszük ki külön, de az elöljárószó végződésében a névelő végződése felismerhető. Csak a dem, der (részes) és a das névelővel olvadhatnak össze:

A német elöljárószók - Névelős elöljárószók a németben

A német elöljárószók – Névelős elöljárószók a németben

– – – – – –

Ha az elöljárószót olyan névmás követné, amely nem személyre, hanem dologra utal vissza, akkor nem a névmást használjuk, hanem ún. névmási határozószót. Ennek alakja: da (+ r) + elöljárószó. Ha az elöljárószó magánhangzóval kezdődik, akkor kerül a da után r kötőhang.

pl. damit (azzal), darauf (arra, azon), dazu (ahhoz), dabei (annál), danach (azután), davon (abból)

Hasonlóan, ha a was kérdőszó (vagy kötőszó) elé kerülne az elöljárószó, azzal is összeolvad egyetlen szóvá:
wo ( + r) + elöljárószó: mit waswomit = mivel.

pl. womit (mivel/amivel), worauf (mire, min/amire, amin), wozu, wobei, wonach, wovon

Pl.:
Worauf wartest du? Wartest du auf die Straßenbahn? – Ja, ich warte darauf.
Mire vársz? A villamosra vársz? – Igen, arra várok.

Az ohne (sonder), zwischen, seit, ab nem használatos névmási határozóként vagy kérdőszóként így, pl. Wie trinkst du den Kaffee? Mit Zucker oder ohne? – Ich trinke ihn ohne. (Hogyan iszod a kávét? Cukorral vagy anélkül? – Anélkül iszom.)

Ha az elöljárószót követő névmás ill. kérdőszó (kötőszó) nem dologra, hanem személyre vonatkozik, akkor a névmásokat használjuk utánuk, pl. mit ihm (ővele), mit wem? (kivel?) (vö.: damit – azzal, womit? – mivel?)

– – – –

Bizonyos ritkább elöljárószók sajátos módon összeolvadnak a személyes névmásokkal, pl. wegen + meiner = meinetwegen (miattam).

——–

Felhasznált irodalom:

Karácsony Lajos, dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Szitnyainé Gottlieb Éva – Maros Judit: Kon-Takt 2, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Link:

Helpmelearngerman – Prepositions – A német elöljárószók bemutatása angol nyelven

A 24.hu oldalon a német elöljárószókról



Hol? Hova?

Teszt a “hol” és “hova” kérdésre válaszoló elöljárószókhoz

21 komment:

  1. április 28, 2016

    Menner Andrea Válasz

    a LAUT nagy fejfájást okozott nekem ma, mert azt szerettem volna mondani valakinek, hogy ” Ich mag dein Motto. Lebst du auch laut deines Mottos?” de nem akartam megismételni a motto szót és ráadásul az oldal szerint a LAUT birtokos esetet vonz és én úgy éreztem, hogy helyesebb lenne laut dem Motto-t mondani. Még most sem tudom, hogy lehet, hogy szerintem ha birtokos esetet használnánk, így lenne: “Ich mag dein Motto. Lebst du auch laut sein?” az én kis táblázatom szerint így lenne, de olyan rosszul hangzik. Megkérdeztem egy osztrák barátnőmet és azt mondja, hogy a laut után genitive-t használni elavult, csakis részes esetet használnak ma. Szóval laut dem Motto. Jajj de bonyolult, nekem ma ez kellemetlen perceket okozott, remélem nem gond, hogy megosztottam ezeket a gondolatokat, hátha másnak is segít.

    • április 29, 2016

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Valóban, a nyelv változik. Ami régebben jó volt birtokos esettel, ma már elavult lehet.
      A Duden részes és birtokos esettel is elfogadhatónak tartja a laut-ot, de birtokos esettel csak zárójelben írja. Ez is arra utal, hogy a birtokos esetű vonzat kezd kikopni:
      http://www.duden.de/rechtschreibung/laut_zufolge_bezueglich
      Itt írják:
      laut unserem Schreiben, (auch:) unseres Schreibens
      laut beiliegenden, (auch:) beiliegender Rechnungen

  2. január 24, 2017

    Süveges András Válasz

    A “zwischen “prepozíciót tárgyaló mondat esetében helyes a Der Stuhl steht zwischen die Tische. (A szék az asztalok között áll)? Der Stuhl steht zwischen den Tischen. Avagy helytelen a gondolatmenetem? Egyébként köszönet a hasznos tartalmakért! Üdv

    • Kedves András! A gondolatmenet tökéletes. Sajnos elírás volt. Pedig ott van előtte, hogy “tárgyesettel: közé; részes esettel: között”, de a példában csak azért sem így szerepelt. Javítottam a hibát, köszönöm, hogy jelezte! Gyakorlatilag én írtam az egész német nyelvről szóló részt egyedül, nem nézte át senki, így talán “természetes”, hogy itt-ott hiba előfordul ekkora anyagban, a legnagyobb odafigyelés ellenére is. Át fogom nézetni német anyanyelvűvel az egészet.

  3. január 21, 2018

    Canti Válasz

    Kedves Tamás!
    Sokat találkozni a “worauf es ankommt” szókapcsolattal. Meg tudná mondani ennek a jelentését?
    Válaszát előre is köszönöm!

    • Az ankommen + auf egyik jelentése, hogy függni valamitől. Az egyik lehetséges fordítás a “worauf es ankommt” kifejezésre, hogy “amitől függ”. De attól is függ, milyen szövegben fordul elő a kifejezés, mert akár mást is jelenthet, pl. “ahova jut a dolog”, “ami lesz belőle”.

    • február 22, 2022

      Anita Válasz

      attól függ

  4. január 21, 2018

    Canti Válasz

    Köszönöm a válaszát!
    ” Bei Nestlé gehen wir auf den Verbraucher ein, um herauszufinden, worauf es ihm bei einem Getränk ankommt. ”
    ” 3 Dinge, worauf es im Leben wirklich ankommt: ”
    A fenti példamondatokat alapul véve bírhat olyan jelentéssel is, hogy vmi igazán fontos, vminek a lényege, értelme ?

    • Igen, van ilyen jelentése is, a nyomtatott szótár (melynek használatát javaslom) is írja: Es kommt ihm sehr darauf an – nagyon fontos számára.

  5. május 8, 2021

    Gyuri Válasz

    Kedves Tamás!
    Nem biztos, hogy a megfelelő témakörnél teszem fel kérdésem, de nem találtam közelebbit a problémámhoz.
    A “vor” illetve “aus” előljáró szavak okhatározói mellékmondatokat is bevezethetnek. pl.: vor lauter Freude…, aus Neugier usw.
    A kérdésem az lenne, van-e jelentésbéli különbség a két említett előljáró szó között ebben az esetben, vagy egyszerűen meg kell tanulni az egyes kifejezéseket előljárószavakkal együtt.
    Köszönöm válaszát.

  6. január 22, 2022

    Botond Válasz

    Guten Tag!
    Az a kérdésem, hogy a kraft, laut és a vermöge között mi a külömbség?

    • Nem tudok róla, hogy lenne különbség köztük. Valami különbség biztos van, de ezeket az elöljárószókat még felsőfokú nyelvismerettel sem kell tudni aktívan használni. Elég, ha szövegekben felismerjük. Ezek inkább csak a hivatalos nyelvben fordulnak elő. Például itt, a Mein Deutschbuch oldalán csak a kraft-ra találtam példát.

  7. február 27, 2022

    Gabi Válasz

    Kedves Tamás!
    Tudom, hogy nem a témához tartozik, de tudna segíteni, hogy mi a különbség a;
    – sprechen, sagen és reden között
    – ein és einmal között
    köszönöm előre is :]

  8. február 27, 2022

    Gabi Válasz

    Emellett a
    -trotz és trotzdem
    – Sache és Ding
    között van különbség?

    • A trotz elöljárószó, leginkább főnév áll utána, és az birtokos esetbe kerül (például: trotz des Wetters – az időjárás ellenére). A trotzdem kötőszó, leginkább két tagmondatot kapcsol össze, jelentése leginkább ámbár, mégis, ennek ellenére.
      A Sache jelentése dolog, ügy, de (kézzel megfogható) tárgyra nem vonatkozhat. A Ding jelentése dolog, vonatkozhat tárgyakra is, de ügyre nem mondják. A Sache tehát inkább elvont, a Ding inkább kézzel megfogható dolog.

  9. február 28, 2022

    Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

    Kedves Gabi!
    A sprechen jelentése beszélni, a sagen az mondani, a reden pedig elbeszélni, elmesélni, beszélni valamilyen témáról.
    Az ein önmagában a határozatlan névelő egyik alakja, jelentése: egy. Az einmal jelentése: egyszer.

  10. március 1, 2022

    Gabi Válasz

    Köszönöm a segítséget! Elnézést, az előzőt elírtam. azt akartam kérdezni, hogy mal és einmal között van-e különbség.

    • A mal azt jelenti, hogy -szor (valahányszor, tehát egy számnév kell elé), az einmal pedig egyszer. Zweimal – kétszer, dreimal – háromszor, stb.

  11. április 10, 2023

    Boti Válasz

    Egy kérdésem van! Ha egy prepozíció genitivet vonz mint pl a um… willen, s ha én azt akarom mondani hogy: az ő kedvéért tettétek?, akkor: tatet ihr es um ihm willen?

    • április 11, 2023

      Bodnár Tamás, webnyelv Válasz

      Erre elméletileg a német személyes névmások birtokos esete való. Ezek nem azonosak a birtokos névmásokkal! Középszinten ezt nem is kell tudni. Annyi a lényege, hogy külön a birtokos esetet vonzó elöljárószók és igék miatt vannak „fenntartva” ilyen névmások. Most az első mondatomban linkelt bejegyzésben a második alcímet kell keresni, ott megtalálhatók. Ezeket egyébként nagyon ritkán használják, aktívan használni ezeket nem is kell igazán.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.