Tél 2

2018 tele

2017 – 2018 tele sem telt tétlenséggel. A nem éppen nyári idő a weboldalszerkesztésnek kedvezett. Most, március 18-án is ennek kedvez. Nagyon felkészültem már a tavaszra, de a hó visszavág. Ennek ellenére lezárom a telet, és leírom, amit most ebben az évszakban írtunk a webnyelven.

Az orosz nyelv is nyomul

Szoktam beszélgetni egy orosz szakot végzett ismerősömmel. Őt is érdekel sokféle nyelv. Említettem neki, hogy ha van kedve hozzá, esetleg segíthet a Webnyelvre oroszos magyarázatokat készíteni. Egy ideig nem nagyon volt kedve hozzá, de aztán ő maga keresett meg azzal, hogy benne lenne. Ezen felbuzdulva az ő segítsége nélkül hirtelen megírtam az orosz tőszámnevekről szóló részt, ő feladatot készített hozzá. A segítségével az orosz sorszámnevekről szóló részt is hamar elkészítettük. Hajóslány (kérésére így nevezem itt) új feladattípust talált ki: a szóból hiányzó betűket kell beírni. Nagyon kegyetlen feladattípus. Én azt hittem, tudom a számokat oroszul, de mikor a hiányzó betűket kellett beírnom, bizony tévedtem egy párszor. Ezt a feladattípust máskor is használni fogom.

Egy kis angol

Az angol igerendszerről az általános összefoglaló bonyolultabb volt, mint gondoltam. De készen lett. Igazából ugyanazon szempontok alapján próbáltam írni, mint a német vagy olasz igéről szóló összefoglalót, mégis bonyolultabbra sikerült. Többen mondták, hogy nem átlagos nyelvtanulóknak való. A németben vagy olaszban sokkal egyértelműbb néhány dolog a nyelvtanulók számára, mint az angolban. Vagy csak azért lesz bonyolultabb, mert egyszerűbb. Az olaszban és a németben is szokták tanítani, hogy mi is pontosan az igének az a harmadik alakja (befejezett melléknévi igenév, na ezzel az elnevezéssel sok angolos nem ismeri). Az olasz és német igenevek általában egyértelműek. De az angolban ott van az inges alak, ami megint kicsit más, mint egy puszta igenév, és a használatát általában nem tanítják az angolosoknak úgy, ahogy az olaszosoknak vagy a németeseknek a megfelelőjét. Az inges alaknak befejezett és szenvedő alakja is van, amit ha megemlítünk, csak bonyolítja az egészet. Az is egyértelmű, a németben melyek a módbeli segédigék. Az angolban a shall alig fordul elő, ott van a még rejtélyesebb ought to. Aztán ott van az angolban a do, mint segédige és a have, ami megint máshogy viselkedik, mint kéne. Ott van a question tag, a so do I és pár jellegzetes dolog, nem talán inkább mondattani téma, mintsem igei. Van is és nincs is kötőmód az angolban, és ha említjük, csak bonyolítjuk vele a dolgokat, míg a németben és az olaszban teljesen egyértelmű, mi a helyzet a kötőmóddal.

Négy angol teszt került fel, az angol elöljárószókról és időhatározókról. Az elöljárószók kapcsán eszembe jutott, hogy az igevonzatokról nincs bejegyzés az oldalon, így ezt is megcsináltam (lásd: Angol igevonzatok), ami el is tartott egy darabig, sok munka volt vele. Ekkor szembesültem néhány szabály bosszantó hiányával, ami az angolra oly jellemző. Például a die of vagy a die from a helyes? És minek kell külön hear of, hear from, hear about, amikor más nyelvek egyszerűen elintézik, hogy „hallottam valamiről”, akár a létezéséről, akár híreket róla, vagy bármit? De ha azt vesszük, van értelme, mert egy elöljárószótól egyértelművé válik, hogy a „hallottam róla” azt jelenti, hallottam róla híreket, vagy hogy egyáltalán a létezéséről hallottam. Igaz, a magyarban nem tudok olyan esetről, hogy ennek hiánya félreértést okozott volna.

Előző blogbejegyzésemben említettem a német kiejtési szabályokat. Az angol kiejtésről is van egy félkész bejegyzés (ahogy sok másról), amit nem tudom, mikor jelenítek meg. Erre sincs semmi szüksége a felsőfokú nyelvvizsgára készülőnek sem. Az se biztos, hogy jó ötlet, hogy én itt mindenkit azzal fárasszak, amit nekem egyetemen tanítottak. De attól még ez is érdekelhet sokakat.

Előidejű múlt

Olasz trapassato – több mint fél éve ott figyelt a vázlataim között ez a bejegyzés. Akkor azért hagytam félbe, mert közben rájöttem, hogy előbb az igeidők egyeztetéséről kéne írni. Én meg erre nem gondoltam, ehelyett csak lazán le akartam gyűrni az összes igeidőt. De most végre befejeztem ezt is! (Az igeidők egyeztetése viszont még hátra van.) Egy kis gyakorló feladatot is készítettem hozzá.
Közben szöget ütött a fejembe, hogy az angol Past perfect és a német Plusquamperfekt is hasonló téma, így az olaszhoz készített feladatokat ott is fel tudom majd használni. Arra gondoltam, hogy az olasz Progetto munkafüzetben lévő trapassatós feladatok mondatait felhasználom a past perfectnél gyakorlatok készítéséhez, az angol könyv past perfecttel foglalkozó feladatait pedig az olaszhoz. Érdekes, hogy az angol és az olasz könyv is hozza a példamondatot, hogy „Amikor a moziba értünk, a film már elkezdődött”, és azt is, hogy „Mire az állomásra értem, a vonat már elment”. Nem tudom, ez csupán a véletlen műve-e. Így ez a két mondat nem segített, hogy a gyakorolni vágyók garantáltan olyan mondatokat kapjanak, melyekkel még nem találkoztak.
A német Plusquamperfekthez még nem készítettem gyakorlatokat. Szűkebb a használati köre ennek az igeidőnek, mint az angol és olasz megfelelőjének, úgy tűnik. De egyszer majd ezeket is összehasonlítom. Kapásból a nachdem-es mondatokban kell használni biztosan, más mondatokban nem sokat láttam. Az angolban és az olaszban többféle mondattípusban láttam már.

Egy kis portugál

Facebookon egy portugálos csoportban valaki megosztott egy oldalt, ahol nagyon logikusan bemutatják a portugál jelen idő szabályos alakjait, és néhány más szabályszerűséget. Ezt belinkeltem a portugál jelen időről szóló bejegyzésbe is. Szúrta a szemem a jelen időnél a korábbi káosz maradványa: régen egyetlen bejegyzésbe tettem be az összes portugál igeidőt, amit azóta valamennyire szétszedtem, de még mindig maradt ott egy igeidő. Ennek az igeidőnek (a portugál egyszerű régmúlt, azaz pretérito mais-que-perfeito simples) csináltam külön bejegyzést. Bár a képzésén kívül más nincs benne még, találtam egy jó spanyol oldalt, ahol bemutatják ezt az igeidőt, ezt belinkeltem.

Új olasz témakör: Telefonare, azaz telefonálás

A Témakörök menüpont alatt egyelőre nem sok minden van. Egy tanulómmal régebben a német szóbeli témaköröket vettük át, ez ihletett, hogy itt is elkezdjek hozzájuk egy szógyűjteményt. A lelkesedésem három témakörig tartott, és valamiért hirtelen felbuzdulásomban egy szál holland témakört is kidolgoztam, a nyelvtani kifejezésekről, ami talán a legkevésbé érdekelheti az embereket. Nemrég egy olaszos csoportban felmerült, hogy szükségük lenne telefonálással kapcsolatos kifejezésekre, hogy tudjanak az olaszokkal telefonon kommunikálni. Ezen felbuzdulva hirtelen összegyűjtöttem néhány telefonálással kapcsolatos kifejezést. Így most kb. három német, egy holland és egy olasz témakör található az oldalon. Ez nem mondható éppen rendszerezettnek. De idővel ez majd változik.

Egyebek

A svéd számok is megvannak már. Kriseff megírta a török-magyar hasonlóságokat.

Kommentek betűtípusának megváltoztatása

Régóta zavart, hogy a kommentek nehezen olvashatók a nem megfelelő betűtípus miatt. Január végén végre eljutottam arra, hogy tegyek is ellene valamit. Egy ezzel foglalkozó Facebook csoportban segítséget kértem, így már könnyen ki tudtam javítani. Annyira talán nem nagy ördöngösség ez a webes html és css. Távolabbi célom, hogy jobban megismerjem ezeket, így én magam is nagyobb szabadsággal, nagyobb kreativitással tudjam bővíteni az oldalt.

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


7 − 4 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>