2017 nyara

Lássuk csak, milyen volt 2017 nyara az oldal szerkesztése szempontjából! Július vége felé egy darabig esős, szeles időnk volt. Sőt, nagy viharok is voltak. Régen láttam már ekkora vihart. Nyáron épp szabadságon voltam, ez az időjárás is a weboldal szerkesztésének kedvezett. Végre befejeztem a spanyol számokról szóló részt. A LearningApps oldalon teszteket is készítettem. Nagyon könnyű teszteket készíteni itt. A régi teszteket át lehet dolgozni és új tesztként el lehet menteni. Így csak a régi tesztekben át kell írni a számok háromnegyedét, ezt elmenteni, és kész az újabb párokba rendezős teszt. Viszont nem hiszem, hogy a számok olyan központi téma lenne a nyelvtanulóknak. De ha már itt a lehetőség, ezzel is foglalkozom, és még több „számos” tesztet készítek a meglévőek mellé, minden eddigi nyelvhez. Ilyenből talán még úgy sincs sok a neten, pláne magyar oldalon.
Augusztus elején jött egy automatikus üzenet a Learningappstől. Gratuláltak, hogy a latin számokról szóló egyik tesztet több, mint százan megnyitották már. Ez meglep. A latin nem egy felkapott nyelv. Kicsi a valószínűsége, hogy a Learningapps keresőjében ilyen sokan keressenek a latin számokra. Vagy ha mégis belebotlanak, miközben valami mást keresnek, fura, hogy meg is nyitották. Annak se látom nagy valószínűségét, hogy a Webnyelven nyitották meg sokan a latin számokról szóló részt, és ott kattintottak a tesztre. Nem tudom, honnan lehetett pont egy latin tesztnek ennyi látogatója. Sőt, augusztus közepén egy újabb üzenet jött, hogy egy másik latin tesztet is már százan megnyitottak. Az a kevés ember, akit érdekel a latin, hogy találja meg mind a tesztjeimet, rejtély. (Lehet, nincs sok, latin nyelvvel foglalkozó magyar weboldal, és az enyémet találják meg, akik ilyenre keresnek? De az se biztos, hogy magyarok botlottak a tesztbe.) Néhány angol, német, olasz nyelvi teszt is elérte a 100 megtekintést. De hogy a latin hogy kerül ennyire az élvonalba… Kár, hogy nem jegyeztem fel, mikor hoztam létre pontosan a teszteket, így azt is mérhetném, mennyi idő alatt nézték meg hányan.

A Learningapps üzenetei

Terítéken a francia igeidők!

Tavasz vége felé a francia jelen idővel végeztem. Az egyik francia múlt idő, a passé composé majdnem egész nyáron ott figyelt félkész állapotban, pedig nem bonyolult téma. Elkezdeni mindig könnyű egy bejegyzést, és az elejét megcsinálni is. Az alapvető dolgok a kisujjamban vannak. Viszont amikor példamondatokat kell írni, a szabályokat pontosan ismertetni kell, mert ott nincs mellébeszélés, akkor néha el szoktam fáradni, és halogatom. Már a francia jelen idő óta ott volt a fejemben, milyen jól le lehetne majd írni egy másik francia múlt idő, az imparfait képzését. Sokszor rossz, hogy ezt vissza kell fognom, és egy majdnem kész bejegyzéssel kell bajlódnom. De ahogy készen lettem a passé composé-val, el is kezdtem az imparfait-t. Amikor én tanultam ezt az igeidőt, nem tűnt fel nekem a töve, hogy nem pontosan az igető az. Ahogy mostanában olvasgattam utána a témának, akkor tűnt fel, hogy mindenhol a jelen idő T/1 tövét írják az imparfait tövének. Gondolkoztam, miért ez a tő kell, miért nem az igető. Aztán rájöttem egy dologra, először tévesen: hangtani szabályok miatt. Ugyanis az imparfait ragjai mély hangrendűek (de nem mind, amire először nem is figyeltem), emiatt ügyelni kell arra, hogy a ragokat megelőző g és c írásmódja megváltozik, mert mély hangrendű hangok előtt máshogy kell írni. Gondoltam, na pont ezért kell a jelen idő T/1 töve, mert ott is mély hangrendű a rag, és ugyanez lesz a szabály. Ebben azonban tévedtem, mert imparfait-ban T/1-ben és T/2-ben pont magas hangrendű hanggal kezdődik a rag, és ez a szabály ott nem is érvényesül. Bár erre a hangrendűséggel kapcsolatos szabályra tényleg oda kell figyelni, és ezt nem írják a francia nyelvkönyvek (de az oldalra természetesen felkerül), tévedtem abban, hogy miért is a jelen idő T/1 tövét tartják az imparfait tövének. Egyszerűen azért ez a tő, mert a jelen időben ebben a személyben rendhagyó igék a rendhagyóságukat átviszik az imparfait-ba is. Érdekes, hogy nekem ez sose tűnt fel, mindig magától értetődő volt a tő, hiszen a főnévi igenév tövéhez illesztve a ragot nem is nézne ki jól a szó. Szóval megint tanultam valamit.
Az ősszel várható az imparfait-ról szóló bejegyzés megjelenése. A képzését már leírtam, a használata még hátra van. Érdekes módon nem láttam még tankönyvekben olyan szépen rendszerezve leírva a használatát, mint más nyelvek hasonló múlt idejének. Az olasz imperfetto vagy akár az angol folyamatos múlt idő használatát részletesen tanultam anno, erről az igeidőről csak valahogy tudtam, hogy mikor kell használni.

Csendélet az íróasztalomon

Kereken 300!

Július vége felé egy darabig összesen 299 bejegyzés volt az oldalon. Gondolkodtam, vajon melyik lesz kereken a 300. A francia passé composé? Esetleg a portugál számnevekről szóló részt előbb meg fogom csinálni? (Amit aztán augusztus végén sem kezdtem el.) Végül Kriseff szólt, hogy megírt egy újabb törökös bejegyzést, ez lett a 300. Kérte, nézzem át. Kissé elrugaszkodik az eredeti céltól, a nyelvtanulást segítő nyelvtani magyarázatoktól, de ez nem feltétlen baj, sőt! Nagyon érdekes vizekre evezett, ahogy azt fejtegette, miért és hogyan vannak az országnevek törökül. Érdekes az -isztán végződés sok ország nevében. Ez a bejegyzés eszembe juttatott egy másik bejegyzést, amit régebben kezdtem írni. Földrajz és nyelvészet lesz a címe, erősen félkész állapotban van, pedig már sokat dolgoztam rajta. Ebben az országok elnevezésein elmélkedem, pl. Németországot magyarul miért így nevezik, honnan ered pontosan a német megfelelője, és egyéb nyelveken miért „Germánia”. Valamiért mindig elakadtam ezzel a bejegyzéssel. Egyes városnevek és egyéb földrajzi nevek elnevezésén is elkezdtem elmélkedni, ebből is lehet valami érdekes bejegyzés valamikor. Eredetileg az országok, városok és egyéb földrajzi nevek elnevezéseiről egyetlen bejegyzést akartam. A téma viszont annyira kimeríthetetlennek tűnik, hogy legalább két bejegyzés lesz ebből – valamikor. „Csak” egy-két éve van ott a vázlatok között, és amikor eszembe jut, írogatok bele.
A lényeg, megjelent 2017. augusztus elején a 300. bejegyzés az oldalon, amely a török országnevekről szól.

Angol igeidők

Még tavasszal elkezdtem egy bejegyzést az angol igeidőrendszerről. Egy rövid, frappáns, áttekinthető bejegyzésnek terveztem, ahol világosan összevetem a magyarral az igeidőket. Ez azonban nem ígérkezik nagyon rövidnek. De majd csak jó lesz valamire, ha kész lesz. Frappánsan, könnyed stílusban, gyakorlatias példákon igyekszem bemutatni, melyik igeidőt mikor kell használni. Egyelőre nincs megjelenítve a bejegyzés, hiszen nincs még kész.

Feladatok megoldókulcsa

Szeretnék majd minden, nyelvtani magyarázatot tartalmazó bejegyzésbe gyakorló feladatokat is tenni. (Ez persze jó nagy munka lenne.) A Learningapps oldal és a kvíz modul is jól használható erre bizonyos feladattípusoknál. Olyan magyarázat is van néhány, ahol fordítási feladat van a végén. Van, ahol odaírtam, hogy a megoldást elküldhetik nekem e-mailben. Megfordult már a fejemben, hogy külön létrehozok egy bejegyzést a feladatok megoldásával. Bokros teendőim miatt ez csak gondolat maradt, el is felejtettem. Egyszer csak valaki írt egy kommentet egy bejegyzéshez (a német tárgy és részeshatározó sorrendjével foglalkozó bejegyzésről van szó), kérdezte, nem tudnám-e a feladat megoldását is odatenni. Ezen hirtelen felbuzdulva létre is hoztam külön egy bejegyzést a feladat megoldásával (az említett bejegyzésbe be is linkeltem). Mégis csak jobb a külön bejegyzés, így nem olyan egyszerű a feladat megoldása közben puskázni. A Számok németül című bejegyzésben is van házi feladat, ennek a megoldókulcsát is elkészítettem. A német szenvedő szerkezetről és az angol számokról szóló bejegyzés feladatait sem hagytam ki. Készíteni fogok a többi feladat megoldásához is megoldókulcsokat külön bejegyzésekben. Kérdés, hogy a megoldókulcsokat összegyűjtsem-e külön menüpont alá, de ennek nem látom értelmét. Elég, ha elérhető a bejegyzésből, ahol a magyarázat és a feladat van.

Karbantartási munkák az oldalon

A címoldal hagyott némi kívánnivalót maga után, ráfért a felújítás. Erre augusztus végén került sor. Szép színes volt ugyan, de nem volt praktikus több szempontból sem. A mostani színesnek nem éppen nevezhető, viszont praktikus és gyors. A régi főoldalon lehet, legörgetett valaki egészen az oldal aljáig, de minek? A mostani viszont már egész jó.

Valahogy így nézett ki a régi főoldal. Szép is volt és nem is. 2017 nyara lezárult, új évszak, új főoldal.

Sokat gondolkodom, hogyan lehetne a legpraktikusabban megcsinálni az oldalt. Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy jelenlegi formája, a menürendszer jelenlegi elrendezése a legcélszerűbb. Talán túl csicsás az egész. Talán hasonlóvá kéne tenni a megjelenését egy bejegyzésnek, mint amilyen a Wikipédia. Valamint a nyelvtanulást segítő részek nincsenek feltűnően elkülönítve az egyéb részektől. Az oldal funkciója sem egységes, részben a nyelvtanulást segíti, részben egyéb nyelvészeti témákkal is foglalkozik. Nem is tudom. Idővel majdcsak jön valami jó ötlet, hogyan lehetne az oldal a lehető legpraktikusabb elrendezésű.